Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Csánky Dénes az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum élén
CSÁNKY DÉNES AZ ORSZÁGOS MAGYAR SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉLÉN magukat a bethleni liberális konzervatív értékrend mentén meghatározó intézményvezetők körében. Klebelsberg a Gyűjteményegyetem kötelékébe tartozó főigazgatók nyugdíj - korhatárát 70 évben határozta meg, de a Gyújteményegyetérni Törvény 8. §-a értelmében a Gyűjteményegyetem Tanácsa javaslatot tehetett a korhatárt betöltő intézményvezetők állásukban való megtartására.7 1927 nyarán e paragrafus segítségével maradhatott a helyén Klebelsberg legközelebbi munkatársa, Csánki Dezső, az Országos Levéltár főigazgatója, Csánky Dénes édesapja is.8 Csánki 1932 őszén már betöltötte a 76. életévét, ám visszavonulásának lehetősége meg sem fordult a fejében. Állása függetlenül attól, hogy legfőbb mentora, Klebelsberg a Bethlen-kormány 1931. augusztusi lemondását követően elvesztette kultuszminiszteri bársonyszékét, látszólag nem forgott veszélyben. Klebelsberg ugyanis mint a Gyűjteményegyetem és a Magyar Történelmi Társulat (a továbbiakban: Történelmi Társulat) elnöke változatlanul jelentős informális hatalommal rendelkezett, Csánki pedig a Gyűjteményegyetem és a Történelmi Társulat alelnöki pozíciói mellett 1931-től mint a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke a „hivatali dicsőség” csúcsára érkezett. 7 1922. évi XIX. te. nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetükről. Hivatalos Közlöny 30. (1922) 18. sz. 321-326. 8 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár (a továbbiakban: MNL OL), Minisztertanácsi Jegyzőkönyvek (a továbbiakban: K27) 1927. ápr. 29. 16. ülés 14. 9 Karafiáth Jenő: A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club története 1898-1903. Egyetemi Lapok 19. (1904) 14. sz. 11-14. és 15. sz. 14-15.; Lázár Andor: Visszaemlékezéseim. Bp. 1995. 43. 10 Lázár A.: Visszaemlékezéseim i. m. 44. Klebelsberg 1931. augusztusi távozását követően Károlyi Gyula kormányában néhány hónapra Ernszt Sándort, majd 1931. december 6-tól Karafiáth Jenőt nevezték ki a kultuszminiszteri székbe. Karafiáth a kommün után rövid ideig belügyminiszteri, majd miniszterelnökségi politikai államtitkár, országgyűlési képviselő, az országgyűlés háznagya, 1923-tól az Országos Testnevelési Tanács elnöke, valamint az Országos Magyar Képzőművészeti Társaság választmányi tagja volt. Egyetemi éveiben ifjúsági elnökként Zsitvay Tiborral, Lázár Andorral, Lázár Ferenccel és Darányi Kálmánnal együtt aktívan közreműködött a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) munkájában. 9 Az egyetem elvégzését követően a jogvégzett BEAC-tagok megalakították a Magyar Jogász Sport Egyesületet (MISE), mely - ahogy Lázár Andor fogalmazott - „lényegileg komoly, összetartó baráti társaság volt, amely szeretett közügyekkel is foglalkozni, mellékesen azonban néha sportolt is”. A MISE közössége hozta létre a háború után az Országos Nemzeti Clubot, melyben Karafiáth ugyancsak alapító tagként szerepelt.10 Hóman Bálint az unokatestvérén, a jogász végzettségű Darányi 1078
