Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Közigazgatási határok és nemzetiségpolitika Magyarországon az 1850-es években
KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK ÉS NEMZETISÉGPOLITIKA MAGYARORSZÁGON AZ 1850-ES ÉVEKBEN A területi elhatárolás helyett a nemzetiségi egyenjogúsítás programja az egyház, az iskolák, a hivatalok, a községek körében érvényesítendő — tartalmazta az előterjesztés. A Vajdaság területének kijelölésekor így többféle elvet tartottak szem előtt: etnikai elvet, illetve ahhoz kapcsoltan a felekezeti tagoltságot (a Szerémség egy részének Horvátországtól a Vajdasághoz való csatolásánál), földrajzi elvet (a Dráva, Duna, Tisza, Maros folyók természetes határ voltának figyelembe vételét), történeti érveket (a Bánát egy egységes történeti-kulturális régió, felosztása nem kívánatos), közigazgatási érveket (a korábbi megyéket, ha lehet, egyben kell megtartani), „az egymással összefonódott érdekeket, a szükségletek azonosságait és az összállam javát szolgáló magasabb politikai szempontokat”.8 Mint látni fogjuk, a magyarországi közigazgatási beosztás későbbi meghatározásánál is ezek érvényesülnek majd. így lett az előterjesztésben a nemzeti tartományok programjából táplálkozó tervből a soknemzetiségű, kevert egységek apoteózisa: „egyetlen népfaj sincs többségben a második legnagyobb nemzetiséggel szemben, így egyiknek sincs oka félni attól, hogy kiszolgáltatott kisebbségi létben életét és fejlődését elnyomnák. A népességet alkotó különböző népfajok csaknem teljesen egyensúlyban tartják egymást”.9 „Egyenjogúság” helyett „egyensúly”. 8 A minisztertanács előterjesztése, 1849. nov. 17. (német nyelvű) Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban: HHStA) Kabinettskanzlei, Vorträge MRZ 4216/1849. A levéltári források nyelvét csak abban az esetben jelzem, ha azokból idézek. A német nyelvű szövegeket saját fordításomban közlöm. Vö. A minisztertanács jegyzőkönyve, 1849. nov. 8., 9., 12., 14. Die Ministerratsprotokolle II/ 1. 815-818., 825., 831. 9 A minisztertanács előterjesztése, 1849. nov. 17. HHStA Kabinettskanzlei, Vorträge MRZ 4216/1849. Magyarul idézi: Deák Agnes: „Nemzeti egyenjogúsítás.” Kormányzati nemzetiségpolitika Magyarországon 1849-1860. Bp. 2000. 85. 10 A minisztertanács előterjesztése, 1849. nov. 17. HHStA Kabinettskanzlei, Vorträge MRZ 4216/1849. Magyarul idézi: Deák A.: „Nemzeti egyenjogúsítás” i. m. 90. Mindennek ellenére nem tűnt el teljesen a nemzeti alapú közigazgatási elkülönülés programja a kormányzati jelszavak tárából, csak a tartományokon belüli kerületi szintre korlátozódott. A Vajdaságon belül a kisebb-nagyobb közigazgatási egységek és bírósági körzetek kialakítását ugyanis még mindig „lehetőség szerint” a nemzetiségi tagoltságra ígérték alapozni: „ne csak a nagyobb körzetek vagy kerületek reprezentálják a lakosság fő népfajait, nevezetesen a szerbeket, a románokat és a németeket, hanem az alacsonyabb szinteken is az etnográfiai viszonyokra való lehető legnagyobb figyelemmel határozzák meg a felosztást”.10 Hogy továbbra is létezett kormányzati szándék a nemzeti szempont figyelembe vételére a magyar korona országainak területén, az mutatja, hogy a kormányzat a lakosok „nemzetiség”-ét is felmérő népesség-összeírást rendelt el itt 1850-ben. Ennek kapcsán kellett a kormányzatnak szembesülnie azzal, hogy az egyes személyek esetében egy nemzeti csoporthoz való tartozás meghatározása 1058
