Századok – 2021

2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: Bolgár–magyar háborúk az 1250–1260-as években

BÁCSATYAI DÁNIEL IV. (Laszkarisz) János Bulgáriában élő leánytestvérei aligha mulasztották el, hogy férjeiket a bitorlónak tekintett VIII. Mihály császár ellen hangolják. Fentebb láthattuk, hogy a magyarországi oklevelek szerint a Szventeszláv Jakabnak küldött magyar segédcsapatok Görögországot pusztítva vívták ki a győzelmet VIII. Mihály császárral szemben. Mivel a bolgárok egyedül 1264— 1265 telén értek el katonai sikert bizánci szomszédjaik földjén, az István ifjabb király által megbízott magyarok minden bizonnyal ekkor csatlakoztak a bolgár haderőhöz. Ennek elfogadása esetén két jelentős következtetéssel kell szembe­néznünk. Először is meg kell állapítanunk, hogy a magyar segítségnyújtásra a tatárokkal együttműködésben került sor. Első pillantásra meglepőnek tűnhet, hogy az Árpád-házi uralkodók közös vállalkozásban vettek részt azzal az Arany Hordával, amelynek a Magyar Királyságot egy emberöltővel korábban feldúló Batu öccse, Berke állt az élén. A mongolok és a magyarok kényszerű közeledése valójában azonban már korábban megindult, s a folyamat - ismereteink szerint — éppen 1264 körül ért újabb állomásához. Berke kán már 1259 októbere előtt, a magyar királlyal rokoni és szövetségi viszonyban álló Dániel halicsi király alá­vetését és Lengyelország pusztítását101 megelőzően megüzente IV. Bélának: ha elfogadja szövetségi ajánlatát — amelyet természetesen családi kapcsolat létesíté­se pecsételt volna meg —, a közösen vezetett hadjáratokban szerzett zsákmány ötödrésze őt fogja illetni.102 Akár IV. Sándor pápa tiltakozására, akár más okok miatt, a kétségtelenül burkolt fenyegetésnek tekinthető ajánlatot IV. Béla végül elutasította. Talán ennek a visszautasításnak tudható be az is, hogy 1260 második felében vagy 1261 legelején István erdélyi herceg arra kényszerült, hogy az általa kormányzott tartomány határait megvédelmezze a mongoloktól.103 101 A tatár betörés szeptember 30. és november 30. között érte Lengyelországot. MGH SS XXIX. 460. 102 1259. okt. 14.: VMHH I. 240. - A tatárok várható támadásának híre már 1259 legelején elter­jedhetett, mivel a pünkösdvasárnappal (jún. 1.) kezdődő valence-i domonkos rendi káptalanon úgy határoztak, hogy a nyugati rendházak fogadják vendégszeretően azokat a magyarországi rendtagokat, akik egy esetleges mongol betörés elől menekülnének: Fratres de Ungaria, si a Tartarsi fugantur, carita ­tive recipiantur ubique. Acta capitulorum generalium Ordinis Praedicatorum I. Ed. Benedictus Maria Reichert. Romae 1898. 101. 103 CFH II. 2014. Az angliai klérushoz 1261. május 8. előtt jutott el a győzelem híre apápai kúriából. Flores Historiarum II. Ed. Henry Richard Luard. London 1890. 465. 104 1263. okt. 14.: VMHH I. 250. A tatár betörés időpontjához lásd Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 36. 105 1264: VMHH I. 264-265. 1263 nyarán a tatár veszély ismét kézzelfoghatóvá vált, portyázóik át-átcsap­tak a magyar határvidéken,104 1264 januárjától pedig ismét az Arany Horda és a Magyar Királyság között szőtt házassági tervekről hallunk.105 Talán a mongol fenyegetés lecsendesítésével és a családi kötelékre vonatkozó elképzelésekkel áll­tak összefüggésben azok a tárgyalások is, amelyeket az ifjabb király megbízásából 1047

Next

/
Thumbnails
Contents