Századok – 2021

2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Paál Vince: Gratz Gusztáv legitimizmusa publikációi tükrében

GRATZ GUSZTÁV LEGITIMIZMUSA PUBLIKÁCIÓI TÜKRÉBEN De Magyarországon is léteztek ebben a helyzetben olyan tényezők, amelyek a restauráció ügyére kedvezőtlenek voltak. A kormányzó és a kormány tulajdon­képpen nem álltak barátságosan a restauráció gondolatához, és most talán még kevésbé, mint bármikor valaha, hiszen Magyarországon fellángolt a remény, hogy Németországnak az európai politikába való újra bekapcsolódása és meg­erősödése Magyarország revíziós törekvései számára kedvező helyzetet teremt. Cserébe Ausztriának Németországhoz való csatolását is készek voltak elfogadni. Nem kevesen voltak Magyarországon olyanok, akik az anschlusst éppenséggel óhajtották, mert úgy gondolták, hogy akkor Magyarország függetlensége örök­re biztosítva lesz. Különösen az első világháború előtt a Függetlenségi Párt esz­méihez közel álló politikusok, mint például Apponyi51 [Albert] gróf és bizonyos mértékben Bethlen52 [István] gróf is, hajlottak erre a felfogásra. Egyszer köztem és Apponyi között ebben a kérdésben élénk vitára került sor. Egy szűkkörű vacso­rán, amelyet a Budapesten szabadságon tartózkodó washingtoni magyar követ, Széchenyi László53 gróf az amerikai State Department [az USA külügyminiszté­riuma — P. V.] európai referensének, Mr. Castle-nek a tiszteletére adott, aki éppen tanulmányúton volt a dunai-államokban, vetette fel utóbbi a kérdést, hogyan áll Magyarország az anschlusshoz. Erre Apponyi gróf kifejtette azt a nézetét, hogy az anschluss Magyarországra áldás lenne, mert attól kezdve már semmi sem ve­szélyeztetné az ország függetlenségét. Kénytelen voltam ennek a leghatározot­tabban ellentmondani, és úgy gondolom, hogy Mr. Castle az indokokat, amiket álláspontom védelmében felsoroltam, meggyőzőbbnek találta, mint Apponyiéit. Amikor Apponyival az Andrássy úton hazafelé gyalogoltunk, sokáig folytattuk a vitát. A legitimisták körében voltak azonban sokan, akik távol álltak attól, hogy az anschlusst kívánták volna, mert azt veszélynek látták. A többség azonban mégsem tudott megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy Magyarország szom­szédjaival, különösen hogy Csehszlovákiával szövetkezzen az anschluss megaka­dályozására. Apponyi gróf a közeledési politika gondolatát ekkoriban egyenesen „eretneknek” nevezte. Azoknak a köreiben is, akik az anschlusst nem tartották kívánatosnak, sőt talán közömbösek sem voltak vele szemben, ezt a gondolatot legalább is annyira népszerűtlennek tartották, hogy a legitimizmus ügyét nem 51 Apponyi Albert gróf (1846-1933) legitimista politikus, 63 éven át tagja minden magyar parla­mentnek. 1906-1910 között és 1917-1918 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1920-tól a legitimista ellenzék egyik vezére, 1923-tól haláláig Magyarország fődelegátusa a Népszövetségben. 52 Bethlen István gróf (1874-1947) 1921-től 1931-ig miniszterelnök. 53 Széchenyi László gróf (1879-1938) Magyarország első washingtoni követe 1922-1933 között. Ki­váló angol nyelvtudása és a holland származású, amerikai milliárdos családból származó Gladys Moore Vanderbilttal kötött házassága révén az amerikai közélet jeleseivel is könnyen kapcsolatot teremthetett, így sok szempontból ideális választásnak bizonyult a követi pozícióra. 1933-tól 1935-ben bekövetkező nyugdíjazásáig londoni követ volt. 1000

Next

/
Thumbnails
Contents