Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Paál Vince: Gratz Gusztáv legitimizmusa publikációi tükrében
PAÁL VINCE saját kerékpárral a verseny résztvevői elé biciklizhessenek. Amikor a királyné megadta erre az engedélyt, egyúttal azt a helyet is meghatározva, ameddig menniük szabad, nagy volt az ujjongás. Ottó király ragyogott: „De hiszen ez nyolcvan kilométer!” (Valójában harminc kilométer volt.) Az étkezés után a kávét a szomszédos szalonban szolgálták fel, és egy órakor váltunk el egymástól. Három órára ismét a felséges asszony kéretett magához, megint a kertben fogadott. Megbeszélésünk öt óráig tartott. A királyné, mint ahogy már a korábbi megbeszélések során is, kifejezte, mennyire értékeli a magyar népjellem szilárdságát és tőrőlmetszettségét, ami oly nagy képzelőerővel és lelkesedni tudással keveredik. Azt is megfigyelte, hogy más országokkal összehasonlítva - ideértve a nagyhatalmakat is — a magyar államférfiak között gyakoribb a nagy formátumú személyiség. Különösen Tisza István47 gróf sziklaszilárd jelleméről, abszolút megbízhatóságáról szólt a legnagyobb elismeréssel. A királyné cáfolta azt a széles körben elterjedt híresztelést, miszerint Tisza grófot 1917 júniusában, Gyöngyösre utazása során kíméletlen módon mentették volna fel.48 Bizonyosan voltak véleménykülönbségek az elhunyt Károly király és Tisza gróf között, különösen a választójogi kérdésben, és ez némely nehézséget okozott, de abból Tisza maga vonta le a konzekvenciát, azzal az egyidejű ígérettel, amit aztán hűen meg is tartott, hogy mindent kerülni fog, ami Magyarországon kellemetlenséget okozhatna a királynak. Az utolsó háborús évben a királyt arról tájékoztatták, hogy bizonyos anarchista-kommunista elemek merényletterveket szőnek Tisza ellen. Az uralkodó a legnagyobb nyugtalansággal telefonált az akkori miniszterelnöknek, Dr. Wekerlének,49 azonnal biztosítson Tisza számára megfelelő rendőri védelmet. Másnap Wekerle jelentette, hogy Tisza a védelmet visszautasította. Erre a király Bécsbe hívatta Tiszát, és kérte, adja fel ellenállását a rendőri védelmi intézkedésekkel szemben. Tisza kitartott a visszautasítás mellett, mire a király komolyan igyekezett a lelkére beszélni, ne kockáztassa az életét, mert mind az országnak, mind neki — a királynak — szüksége lehet még az ő államférfiúi képességeire. Tisza gróf kijelentette, csak akkor tűri el a rendőri védelmet, ha a király azt formálisan is parancsba adja. Miután a király kérését parancs formájában is megismételte, Tisza engedelmeskedett annak. A rendőri védelem aztán a király egyenes kívánságára, aki ismételten személyesen érdeklődött, hogy a szükséges védelmi 47 Tisza István gróf (1861-1918) 1903-1905 között, majd 1913-1917 között miniszterelnök. 48 Tisza István lemondására 1917. május 23-án a tűzvész sújtotta Gyöngyösre látogató királyi pár különvonatában került sor. Ennek oka a király és a miniszterelnök között, különösen a választójog ki terjesztésének kérdésében fennálló ellentét volt. Az uralkodó nem fogadta el a miniszterelnök választójogi előterjesztését, mert azt túl szűkkörűnek tartotta. Erre Tisza benyújtotta kormányának lemondását, amit Károly király elfogadott. Tisza ügyvezető miniszterelnökként június 15-ig maradt hivatalában. 49 Wekerle Sándor (1848-1921) az első polgári származású magyar miniszterelnök, háromszor (1892-1895, 1906-1910, 1917-1918) töltötte be ezt a tisztséget. 997
