Századok – 2021
2021 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Alispánválasztás a középkor végi Magyarországon
ALI S PÁN VÁLASZTÁS A KÖZÉPKOR VÉGI MAGYARORSZÁGON intézmény, amely a legjobban szimbolizálja a „megyei önkormányzat” kialakulását és megerősödését, illetve a kora újkorra jellemző „önkormányzati megye” létrejöttét.4 Magától értetődően a választás elterjedése helyi szinten döntően befolyásolhatta a megyei nemesség előtt álló karrierlehetőségeket is. Mindezen szempontok miatt érdemes a kérdést újra elővenni és megvizsgálni. A 2017-ben megjelent Magyarország világi arch ontológiája 1458—1526sorozat második, megyei adatsorokat tartalmazó kötete5 - melynek munkálatai során a barsi adatokba ütközve szembesülhettem a kérdéssel — utolérhetetlen segítséget és alapot biztosít a kérdés vizsgálatához. Az alábbiakban, bemutatva előbb a barsi választásra vonatkozó leveleket, áttekintem azokat az adatokat és jelenségeket, melyek az alispánválasztás meglétére utalhatnak más megyékben. A konkrét források kis száma miatt sok esetben kénytelenek vagyunk az addigiaktól eltérő jelenségeket keresni a korszak megyei archontológiáiban és felhasználni kora újkori analógiákat is. 4 A megyék fejlődéstörténetét Tringli István vázolta fel, aki annak harmadik, körülbelül 1550-től kezdődő szakaszára használta találóan az „önkormányzati” jelzőt, de már a megelőző évtizedekben is egy átmeneti időszakkal számolt. Lásd Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor - Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. Analecta Mediaevalia III.) Bp.-Piliscsaba 2009. 514-518. 5 C. Tóth Norbert - Horváth Richárd — Neumann Tibor — Pálosfalvi Tamás - W. Kovács András: Magyarország világi archontológiája 1458-1526. II. Megyék. (Magyar Történelmi Emlékek, Adattárak) Bp. 2017. (a továbbiakban: Arch. IL). A kötet kiegészítéseit és javításait a következő online oldalon vezetjük: https://bit.ly/3kZheMs , letöltés 2020. jún. 9. (a továbbiakban: Arch. II. kiég.). 6 Nagylucsei Orbánra és családjára legutóbb lásd Rácz György: I. Mátyás magyar király címeradományozó oklevele a nemes Becsközházai Orbán mester alkincstartó és általa testvérei, Balázs, János és Benedek részére. In: A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489. Szerk. Avar Anton. Bp. 2018. 134-141., valamint Uö: I. Mátyás magyar király címeradományozó oklevelei Nagylucsei Orbán és általa testvérei, Balázs és János, valamint unokatestvére, a néhai Benedek ha Ferenc részére. In: A Hunyadiak címereslevelei i. m. 190-194. 7 Rácz Gy: I. Mátyás i. m. 136. 8 Arch. II. 49. 9 Mátyás király itteni tartózkodására lásd Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragónia (1458 —[1476]—1490). (História Könyvtár, Kronológiák, Adattárak 12. - Subsi dia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 2.) Bp. 2011. 128. * * * Az alacsony sorból származó Nagylucsei családot a Mátyás királyt kincstartóként szolgáló Orbán győri, majd egri püspök (|1491) emelte a várbirtokos nemesség soraiba.6 Első váruradalmát, a Bars megyei Revistyét 1479-ben szerezte meg, és erre támaszkodva hamarosan a megye egyik, majd 1484-től haláláig egyedüli ispánja lett. 1490-ben megvásárolta a királynétól a Revistyével szomszédos Saskő várát is.7 A nagyhatalmú politikust Bars megyében testvére, Balázs képviselte, előbb ispáni, majd alispáni címmel.8 Orbán püspök 1488. márciusi levelét éppen őhozzá intézte Bécsből, ahol a királyi udvar akkoriban tartózkodott:9 100
