Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Paál Vince: Gratz Gusztáv legitimizmusa publikációi tükrében
PAÁL VINCE A magyar és az osztrák legitimizmus különbségei Gratz a magyar és az osztrák legitimisták együttműködésének lehetőségét problematikus kérdésnek látta.28 Ezt leginkább az nehezítette meg nézete szerint, hogy a magyar legitimizmus elsősorban államjogi és belpolitikai természetű volt, az osztrák legitimizmusban viszont azok a nézetek voltak az uralkodóak, amelyek a békeszerződésekben létrehozott kis államokat újra egységgé kívánták formálni, monarchikus vezetéssel. Ezt az elképzelést azonban a magyar legitimisták nagy része ab ovo elutasította. A magyar függetlenség okozta eufória Gratz szerint még nem múlt el, még ha vesztett is kezdeti varázsából. Az is nagy különbség volt a két ország között Gratz szerint, hogy míg az osztrák lakosság döntő mértékben köztársasági érzelmű volt, addig Magyarországon adott esetben még a szociáldemokráciával is el lehetett volna fogadtatni a legitim királyság helyreállítását. Az együttműködést a magyarországi mozgalom részéről azért sem tartotta lehetségesnek, mert annak államjogi felfogása szerint a király személyének kérdése kizárólag magyar ügy, amelyre külső tényezőnek nem lehet semmilyen befolyása. Gratz pesszimista — vagy talán épp realista? - volt, amikor úgy gondolta, hogy Ausztria és Magyarország ismételt együttműködésének kérdésében egy következő generáció lesz hivatott majd dönteni, az új, előre nem látható viszonyok figyelembevételével.29 28 A magyar és az osztrák legitimisták együttműködéséhez és eltérő felfogásához lásd Fiziker Róbert: Habsburg kontra Hitler. Legitimisták az anschluss ellen, az önálló Ausztriáért. Bp. 2010. 175-206.; Uő: A legitimista gondolkodók és a nagyvilág. Múltunk 58. (2013) 3. sz. 145-167. 29 Gustav Gratz: Ungarischer und österreichischer Legitimismus. Pester Lloyd (M), 1925. március 5. 1-2. A Monarchia történeti szerepe Gratz maga azon kisebbségben levő magyar legitimisták közé tartozott, akik a legitim királyság visszaállítását — például gróf Apponyi Alberttól eltérően — mindkét országban óhajtották. Gratz számára ez - amint már említettem - a Monarchia történeti szerepének valamilyen formában való visszaállítása miatt volt fontos. Ez pedig számára csak a kettős restauráció esetén látszott megvalósíthatónak. Amikor a háborút követő években Ausztria rendkívül nehéz helyzete az anschluss rémképét vetítette előre, Gratz arról értekezett: Közép-Európa államainak szemére vetik, hogy a nacionalizmus túlfeszítése megakadályozza a térség viszonyainak konszolidálását. Elismerte, hogy ebben van igazság, de furcsának találta mindezt azoktól hallani, akik a háború előtt és alatt Ausztriát és Magyarországot elmarasztalták azért, mert nem adtak elég szabadságot népeiknek. Politikailag 987
