Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Paál Vince: Gratz Gusztáv legitimizmusa publikációi tükrében
PAÁL VINCE Ezt a király is érezte.”19 Az elhunyt uralkodó akaratgyengeségéről és a körülötte levő női családtagok titkos befolyásáról elterjedt nézeteket publicisztikáiban Gratz rendre igyekezett cáfolni. Ügy értékelte, hogy IV. Károly uralkodásának első napjaitól önálló, világos és átlátható politikát képviselt, s a később bekövetkezett szomorú események végül őt igazolták. Azon kevesek közé tartozott szerinte, akik belátták, hogy a tervezett villámháború sikerének elmaradása után már nem lehetett reménykedni a központi hatalmak számára kedvező végkimenetelben. Amit Károly „akaratgyengeségének” gondoltak, az tulajdonképpen az a bátorság volt, amivel a hadi helyzetből levonta a pesszimista - de sajnos helyes - konzekvenciát (tárgyalások kezdeményezése 1917 tavaszán Franciaországgal a béke érdekében). A király felismerte, hogy a háború elvesztése forradalmi mozgalmakhoz fog vezetni — nemzetiségi és szociális téren egyaránt. Az uralkodó törekvései, amelyeket sokan ugyancsak gyengeségnek tulajdonítottak, mindkét téren nyugtatólag és békítőleg kívántak hatni (Karel Kramár és társainak amnesztiában részesítése, a magyar vezényleti nyelvvel kapcsolatos megengedő nézetei, a magyar választójog kiterjesztésének támogatása, a horvátok engedményekkel való megnyerése). Ha olyan formátumú politikusok álltak volna mellette, mint Clemenceau vagy Lloyd George, akkor a dolgok a legszerencsésebb esetben talán máshogy történtek volna, de a legitimista magyar politikus úgy látta, hogy a „fortwursteln ” [cél és terv nélkül továbbfolytatni valamit] jegyében működő, ellentétek által szabdalt öreg Monarchiában talán nem is volt lehetőség ilyen politikusok kinevelődésére.20 19 Gratz G.: Magyarország a két háború között i. m. 124. 20 Gustav Gratz: König Karl im Weltkrieg. Pester Lloyd (M), 1925. augusztus 12. 1-2. 21 Gratz Gusztáv: A szombathelyi királynapok. Az Újság, 1922. április 16. 3-5.; Uö: Der Tote auf Madeira. Pester Lloyd (M), 1923. április 10. 2. A legitimizmus szempontjából kudarccal végződő visszatérési kísérletek bekövetkeztéért Gratz nagyobb mértékben látta hibásnak a magyar kormányzatot, mint magát a türelmetlenséggel vádolt uralkodót. Gratz tévedésnek nevezte, hogy a két fél közti viszony a húsvéti események után romlott volna meg. Ez a folyamat már 1920 végén elindult, és ennek során különös súllyal esett latba az a rendelkezés, mely szerint a nemzeti hadsereg tisztjeinek a kormányzó személyére kellett felesküdniük. Az októberi eseményekkel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: nincs mentség arra, hogy a magyar kormány nem tett semmit a király balszerencsés lépésének megakadályozására, pedig annak lehetőségére folyamatosan figyelmeztették.21 Bizonyos fokig az aktuálpolitikának alárendelve foglalkozott Gratz az elhunyt király személyével az 1922. évi választási kampány során. Ügy látta, IV. Károly szomorú halála a legitimizmus helyzetét egyenesen megkönnyíti, mivel szerinte a 983
