Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kiss Zsuzsanna – Klement Judit: Gyáni és tisztelői
KISS ZSUZSANNA – KLEMENT JUDIT 1139 sokoldalúságához illeszkedett már a szeptemberi konferencia tematikus változatossága is, és ugyanezt erősítik a Századok jelen számában megjelenő tanulmányok, amelyek számos ponton kapcsolódnak (néha szorosan, néha áttételesen) az általa vizsgált vagy a hozzá valamilyen módon kötődő területekhez. Szilágyi Adrienn alapkutatásokra épülő elemzése a Károlyi család alföldi uradalmainak a 19. század derekán (1827–1877) működött közös igazgatását vizsgálja. A közös családi kezelésben tartott birtokok helyi központja Hódmezővásárhely volt, az a település, ahol száz évvel később Gyáni Gábor gyermek- és ifjúkorát töltötte. Fónagy Zoltán tanulmányában olyan eseményeket vizsgál, amelyek 1848 márciusa és júniusa között zajlottak és a kollektív erőszak jelenségével írhatók le. A paraszti világbeli 1848-as események tipizálási kísérlete szorosan kötődik Gyáni Gábor érdeklődéséhez, aki a társadalmi mozgalmak, 1956 története és a történeti emlékezet elméleti kérdéséhez kapcsolódva is foglalkozott a kollektív erőszak témájával. A 19. századi körkép következő írása Varga Bálint tanulmánya, aki fogalomtörténeti elemzéssel keresi a magyar birodalmi, nagyhatalmi gondolkodás korabeli jelenlétét. Végül a hosszú 19. századot tárgyaló írások sorát Baráth Katalin elemzése zárja, aki a Gyáni Gábor által a tömegkultúráról írtakhoz kapcsolódva vezeti fel tanulmányát a futball nemzeti és nemzetek feletti jellegéről, az „angol játék” elterjedésének első évtizedéről. A Gyáni Gábor által is vizsgált szociális gondoskodás/gondolkodás 1945 utáni történetének izgalmas eleme a Keller Márkus tanulmányából megismerhető Öregek Háza a budafoki kísérleti lakótelepen. Az elemzésnek köszönhetően a konkrét épület körüli diskurzus és annak tervei révén a Kádárkorszak idősekről alkotott felfogása is megfoghatóvá válik. Kövér György tanulmányának tárgya, Pach Zsigmond Pál az 1945 utáni magyar történetírás egyik központi alakja, aki nem mellesleg Gyáni Gábor főnöke is volt az MTA Történettudományi Intézetében. A Pach által megfogalmazott, úgynevezett elkanyarodás-elmélet körüli vitában Gyáni Gábor is részt vett, a tanulmányban ugyanakkor az 1990-es évek elején zajló vita pusztán kiindulópont, Kövér György célja, hogy megrajzolja Pach történészi életútját az elmélet megszületéséig, a Domanovszky-iskolabeli gyökereitől a marxizmusig, és ezzel egyben újragondolja az elkanyarodás-elmélet értelmezési kereteit. Míg a Pachról szóló tanulmány a hazai historiográfiai irodalomhoz járul hozzá fontos és új elemekkel, addig Bódy Zsombor írása a jelenkortörténetnek a történeti ismeretelméletben elfoglalt helyéről és értékeléséről általános történelemelméleti kérdéseket tárgyal hazai és nemzetközi historiográfiai irodalomra építve. A jelenkortörténetnek történeti tárggyá válásáról szólva Bódy Zsombor a történészi időfelfogás, az emlékezet történeti értelmezése és maga a történészi szakma
