Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban
BEFOGADÁS ÉS KIREKESZTÉS 970 kibontakozó „mozgalmat” a hazafiságot demonstráló szimbolikus politizálás részeként (az 1905-ös, Zala vármegyében is élénk nemzeti ellenállás folytatásaként) értelmezhetjük. Faragó Béla magpergető vállalata ugyancsak gyakran szerepelt a Magyar Paizs hasábjain, mely az elismerő tudósítások szerint a századfordulón több mint 150 embert alkalmazott, mintatelepet hozott létre, hazai és nemzetközi kiállításokon vett részt, és 1902-ben a „császári és királyi szállító” címet is elnyerte.36 Faragót hazafias, szorgalmas és tehetséges vállalkozóként ismerték meg az olvasók, 1903-ban azonban ez az imázs negatív árnyalatokat kapott. Igricz Lajos, a gyár tisztviselője a Nyílt tér rovathasábjain hosszú cikkben számolt be tapasztalatairól. Legelőször azt rögzítette, hogy ő „antiszemita elveket” nem vall, és nem is lenne helyes, ha egyesek vétkeiért egy egész „fajt vagy nemzetiséget” hibáztatnánk. Azok a zsidók azonban, akik „kapzsi érdekeik” szerint, vagyonuk gyarapítására használják ki mások szorult helyzetét, továbbá törvénytelenségeket követnek el, megérdemlik a társadalom megvetését, ellenük a sajtó nyilvánossága a leghatékonyabb fegyver. Ezután tért át a gyáros „üzelmeire”, aki „Fischer ősi nevét cserélte fel a jóhangzású magyar névvel”, rőfösként kezdte a pályáját, majd rákokkal kereskedett, ez alapozta meg a vállalatát, mely „óriási” jövedelmet biztosít.37 Ezt azonban úgy éri el, hogy a tobozokat gyűjtő parasztokat kihasználja (lopásra kényszeríti őket), a konkurens cégeket feljelenti, a hivatalnokait napi 14-16 órán át és ünnepnapokon is dolgoztatja, ráadásul a kiállításokon kapott díjakat pénzért vásárolta. („Emberi jogokat nem ismer, csak saját kapzsisága lebeg a szeme előtt.”) 38 Faragó a következő lapszámban válaszolt. Igriczet 1903 januárjától alkalmazta, aki a munkáját megbízhatatlanul végezte, ezért februárban felmondott neki. Faragó kijelentette: eredeti nevét és foglalkozását soha nem titkolta, sőt „örültem, mikor nevem magyarosításával névben is magyarrá lehettem, mint ahogy magyar vagyok testtel és lélekkel”. Üzleti könyvekkel és az alkalmazottai nyilatkozatával igazolta, hogy a vagyonát becsületesen szerezte, és Igricz egyéb vádjai is alaptalanok.39 Faragó azt is kiderítette, hogy vádlója valódi neve nem Igricz, hanem Iricz, Borbély cimborát mint a magyarosodás eszméjének egyik legkiválóbb bajnokát. Ezzel akarták lemosni a már 10 napos pofont a hazafiság eme vértanújáról.” Népszava, 1907. január 23. 36 A cég fenyőtobozok magvainak szaporításával és facsemeték kereskedelmével foglalkozott. Magyar Paizs, 1901. december 12.; 1906. május 17. 37 Igricz szerint egyetlen vagon fenyőtoboz feldolgozásának tiszta haszna 3500 korona. 38 Magyar Paizs, 1903. február 26. 39 Faragó a vállalatáról számos információt közölt. A gyáralapításhoz egy évtizedes szorgalmas munkára, takarékos életmódra, valamint rokoni segítségre volt szüksége, és az előző évet veszteséggel zárta. A parasztokkal közvetlen kapcsolatban nem áll, a fenyőtobozok szedetését falusi szatócsokra és kocsmárosokra bízta. A konkurens körmendi céget valóban feljelentette, mivel jogtalanul „bitorolja” az „Első magyar magpergető” címet. Hivatalnokainak munkaideje reggel 8-tól délig és délután 2-től este fél 8-ig tart (tehát legfeljebb 9-10 óra).
