Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Prepuk Anikó: Miért nem nyert képviseletet az izraelita felekezet a dualizmus kori főrendiházban
PREPUK ANIKÓ 955 A javaslat mégis két évig vándorolt a parlament két háza között.97 A liberális többségű képviselőház részletes vita és észrevétel nélkül, szinte egyhangúlag elfogadta, 98 a főrendiház azonban csak lényeges módosítás árán, a harmadik szavazás során támogatta a törvényjavaslatot.99 A felsőház az egyházpolitikai reformok konzervatív ellenzékét tömörítette, legerősebb csoportját a katolikus egyháznagyok és világi támogatóik alkották, hiszen a reformok legfőképpen a katolikus dogmákat, a keresztség eltörölhetetlenségére vagy a házasság felbonthatatlanságára vonatkozó hittételeket sértették. A főrendi ellenzék az izraelita recepciót illetően a keresztény vallásról a zsidó hitre való áttérés ellen tiltakozott, s csak az áttérési viszonosságot lehetővé tevő pont kihagyásával szavazta meg a törvényt. A recepciós törvényen ejtett csorbát a képviselőház köszörülte ki, amikor a kihagyott áttérési szakaszt a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvénybe iktatta,100 így az izraeliták vallási egyenjogúsí tása végül két törvény, az 1895. évi XLII. és a XLIII. tc. formájában valósult meg.101 E két törvénnyel a parlament de jure felruházta az izraelita felekezetet a bevett vallások jogosítványaival, az elnyert jogok érvényesítése azonban a továbbiakban az egész hazai vallási szisztémát működtető elvektől és lehetőségektől függött. 102 Az állami szervek által dominált, a szokásjog és a tételes jog révén szabályozott rendszerben továbbra is fennmaradtak a bevett vallások közötti különbségek, amelyek az izraeliták esetében leginkább a főrendiházi képviselet hiányában, a felekezetnek juttatott állami támogatás alacsony szintjében és a belső autonómia korlátozott jellegében nyilvánultak meg. Ennek következtében az izraelita felekezet 1895 után sem vált egyenrangúvá a bevett keresztény egyházakkal, és de facto helyzete az elismert vallásokéval mutatott rokon vonásokat. 103 97 A tanulmány keretei nem adnak lehetőséget a neológ sajtó sokrétű szerepének részletezésére. Az Egyenlőség nemcsak tudósítója, de aktív részvevője is volt az egyházpolitikai küzdelmeknek. Szabolcsi Miksa és Vázsonyi Vilmos vezetésével mozgalmat kezdeményezett a felekezet befogadása érdekében. Az 1892. januári képviselőválasztások során felszólította az izraelita hitközségeket, hogy csak olyan jelöltre szavazzanak, aki támogatja a recepciót. Ennek hatására összesen 80 olyan képviselő jutott be a képviselőházba, aki ígéretet tett a vallási egyenlőség támogatására, illetve 10 izraelita képviselő nyert mandátumot. Groszmann Zsigmond: A recepciós mozgalom politikai története. Bp. 1915.; Szabolcsi L.: Két emberöltő i. m. 53–73.; Prepuk Anikó: A neológ sajtó a zsidóság társadalmi befogadásáért a 19. század utolsó harmadában. Budapesti Negyed 16. (2008) 2. 187–224. 98 KN 1892–1896. XIX. 1894. május 26. (360. ülés) 289–299. 99 Az 1892. évi február hó 18-ára hirdetett országgyűlés főrendi házának naplója I–VII. (Az 1892. évi február hó 18-ára hirdetett országgyűlés nyomtatványai) H. n. [Bp.] 1892–1896. IV. 1894. október 8. (66. ülés) 85–101.; V. 1895. március 23. (79. ülés) 105–113.; Uo. 1895. május 15. (85. ülés) 175–186. 100 KN 1892–1896. XXVI. 1895. szeptember 30. (485. ülés) 19–27. 101 1895: XLII. tc. Az izraelita vallásról. In: Magyar Törvénytár 1894–1895. évi törvénycikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp. 1897. 305–306.; 1895: XLIII. tc. A vallás szabad gyakorlatáról. 22. §. Uo. 313. 102 Péter L.: Az állam és az egyház viszonya i. m. 19–21. 103 Gábor Gyula: Az izraelita vallás recepciója. In: A Pesti Izraelita Hitközség fennállása 125-dik évfordulójának és a magyar izraeliták vallási recepciójának 30-dik évfordulójának megünneplése. Bp. 1925. 21–38.; A recepció 30. évfordulóján Gábor Gyula a Pesti Izraelita Hitközség főtitkára öt pontban
