Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Prepuk Anikó: Miért nem nyert képviseletet az izraelita felekezet a dualizmus kori főrendiházban
MIÉRT NEM NYERT KÉPVISELETET AZ IZRAELITA FELEKEZET...? 948 arra, hogy 1870-ben éppen a képviselőház helyezte hatályon kívül a centralizált egyházszervezet megteremtését célzó izraelita kongresszus határozatait, s a lelkiismereti szabadságra hivatkozva engedélyezte az ortodoxia különválását. Az izraeliták kötelességeit illetően határozottan visszautasította, hogy tanügyi állapotaik rendezetlenek volnának, s a keresztények filléreiből nevelnék gyermekeiket. A kultuszminiszter éves jelentéseit idézte, amelyek szerint a néptanítók között a zsidó tanítókat díjazzák a legjobban, ami azt bizonyítja, hogy a felekezet sokat áldoz az alsó szintű oktatásra. Külön kiemelte, hogy a zsidó népiskolák 68%-ában magyar a tanítás nyelve, míg a római katolikus iskoláknak csak 56%-a, az evangélikus iskolák 21,5%-a, a görögkatolikusokénak pedig mindössze 6%-a oktat magyar nyelven. Mandel a zsidó gimnázium hiányát történeti okokkal, illetve a társadalmi integráció folyamataival magyarázta, amely megkívánta, hogy az oktatásban ne alakuljon ki felekezeti elkülönülés. Arra is rámutatott, hogy a keresztény felekezetek középiskoláiban tanuló zsidó diákok több tandíjat fizetnek, mint keresztény társaik, amivel nagyban hozzájárulnak az iskolák fenntartásához. Chorin Ferenc az 1867. évi emancipáció továbbfejlesztéseként értékelte az izraelita képviseletet, s nem tartotta megfelelő ellenérvnek az arra való hivatkozást, hogy a zsidó vallás nem bevett vallás.61 Emlékeztetett arra, hogy a törvényhozás 1867-ben azért nem recipálta a felekezetet, mert szakítani akart a bevett felekezetek rendszerével és a vallási egyenlőség elvét szándékozott érvényesíteni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a zsidók mindössze 17 éve nyerték el az emancipációt, s ennek ellenére komoly érdemeket szereztek a gazdaság, a tudomány vagy a kultúra területén. Az izraelita képviselőkhöz más felszólalók is csatlakoztak, s a liberális kánon alaptételét ismételve, a bevett és a tűrt vallások közötti különbségeket mellőzve a vallásszabadság egyenes következményének tekintették az izraeliták képviseletét. 62 Jóllehet, az antiszemiták név szerinti szavazást kértek, a képviselőház nagy többséggel, 214:43 arányban megszavazta a javaslatot. 63 A neológ hírlapok élénk figyelemmel kísérték a parlamenti tárgyalásokat. Az Egyenlőség kezdetben elfogadta azt az érvet, hogy a felekezet szervezet lensége miatt a kormányt illesse meg az izraelita képviselő kinevezésének joga. Később azonban, arra hivatkozva, hogy a felekezetnek így csak megbízottja, s 61 KN 1884−1887. IV. 1885. február 26. (82. ülés) 387–390., V. 1885. február 27. (83. ülés) 8. 62 Gr. Keglevich István hozzászólása. In: KN 1884−1887. IV. 1885. február 26. (82. ülés) 394–395.; Róth Pál hozzászólása. In: KN 1884−1887. V. 1885. február 27. (83. ülés) 9–12.; Az ellenzék azt javasolta, hogy a kinevezés helyett a felekezet titkos szavazás útján maga válasszon képviselőt, amit azonban a ház elvetett. Lázár Ádám indítványa. Uo. 14. 63 KN 1884−1887. V. 1885. február 27. (83. ülés) 18–20.
