Századok – 2020
2020 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Timár Péter: Magyarország középkori településeinek és egyházainak topográfiai adattára I–VI. (Jankovich-Bésán Dénes)
883 TÖRTÉNETI IRODALOM zonyára kiderülhet más lokalizálás, esetleg alternatív építéstörténeti koncepció is. Előfordul azonban olyan eset, amikor a szerző az általa is észrevett egyértelmű bizonytalanság és a forrás hitelességét érintő kétségek ellenére is elfogad olyan adatokat, amelyek csak a legújabb kori irodalomban olvashatóak. Ilyen félreértés adódik például abból a téves adatból – bár erről nyilvánvalóan nem Timár Péter tehet –, miszerint Lak (Lak 18. – Öreglak) középkori temploma Magyar Kálmán kutatása szerint a vár „nyugati részén” volt. A „kutatás” ez esetben azonban csupán helyszíni szemléket jelentett, és a megállapítás nem a vár nyugati részére , hanem a nyugati szélére értendő. Ugyanitt kell megjegyezni, hogy a Szent Rókus kápolna nem azonos a plébániatemplommal, másutt volt/van. Szent Donát kápolnát a Baráti-hegyen ismerünk, és abban az esetben, ha ennek volna középkori előzménye, akkor akár Vetahida helye is pontosítható lenne. Nem könnyű feladat – és további kutatásokra ösztönöz – az egyes épületek azonosítása, lokalizálása. A tapasztalat az, hogy ehhez alapos helyismeret és további forrásfeltárás szükséges, ami országos viszonylatban ismét csak megoldhatatlan elvárás, és emiatt bizonyára számos téves lokalizálás lehet a kötetekben. Magam sem mernék véleményt nyilvánítani olyan helyekről, amelyek környezetét nem ismerem részletesen, így csak néhány általam kutatott Somogy megyei példát szeretnék felhozni. Az elpusztult – és egyelőre azonosítatlan – Cserid falunál valószínűleg téves „Cserdi” idevonása Pfeiffer alapján, valamint a Cser földrajzi nevekkel való összekapcsolása és Vámostól délnyugatra történő elhelyezése is. A Somogyvámos környéki települések lokalizálása még sok fejtörést fog okozni a topográfusoknak. A Fajsz-Fajsztelek (Fajsz 4–5.) helynevekre vonatkozó adatok szétválasztása és az utóbbi pontos elhelyezése aligha oldható meg teljes körű régészeti terepbejárás nélkül. Jelenlegi tudásunk szerint a Fajsz aliter Baráti kifejezés is nehezen magyarázható a mai Somogyfajsznál. A polányi (Polány 2.) Pusztaszentegyházi dűlő és az ott ismert középkori templomhely „ta lán” Polány temploma lehet, írja a szerző régészeti véleményre hivatkozva. Úgy tűnik azonban, hogy ugyanez a hely szerepel a ma már nem létező Gilla (Gellye) falunál is. Lehetséges, hogy valamelyik azonosítás helytálló, de a dűlőnevek alapján a mondott templomhely éppúgy lehet Horpácsé is. Kérdés az is, hogy Polány hol határos azzal a Polány környéki Devecserrel, amelyről mindössze két adat van: egy 1411-ből és egy másik 1536-ból. A Visz (Visz 1.) alatt említett Vicze pusztának (1720) biztosan nincs köze Szőlőskislakhoz, ahol nem ismerünk ilyen helynevet. A szerző is érzékelte, hogy az egyedül 1513-ban említett Bewre azonosítása Bere 3-mal bizonytalan, szerintem inkább Enying tartozéka (Bere 4.) lehetett, lévén Héderváry birtok. Pamuk (Banigh) esetében indokolatlan a határ északkeleti részében lévő Török-dombot említeni (más korszak lelőhelye), hiszen több forrás említi, hogy a templom romja a temetőben van, ami viszont a falutól délre található ma is. Lelle esetében a Szent Donát kápolnát nem lett volna nehéz elkülöníteni a Szent Kelemen/ Szentháromság plébániatemplomtól, hiszen az előbbi a Kis-hegy nevű dombtetőn áll a falutól délre, és esetleg egy másik település templomát rejtheti magában. Megtévesztő lehet a csak 18. századi dűlőnevek alapján települést generálni még akkor is, ha ott templomra van adat (például Polány 3). Nem biztos ugyanis, hogy az adott dűlőnév helye valóban azonos az egykori faluéval. Az említett esetben például nem áll rendelkezésre középkori említés. Pozitív példa Vízvár esete, ahol a szerző szóba hozza a lehetséges más falukat is. Timár Péter bevallottan és szándékosan vett fel a címszavak közé olyan településneveket, sőt lakatlan dűlőneveket is, amelyekről nincsen középkori említés, és templomhelyet sem ismerünk. Tette ezt abban a reményben, hogy a jövőben esetleg bebizonyosodhat, hogy van helye a gyűjteményben. Ilyen például a Pusztakovácsihoz tartozó Prósza-puszta, vagy a Somogygeszti
