Századok – 2020
2020 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Krisztina: A pécsi püspöki szék 1926-os betöltése
TÓTH KRISZTINA 879 lalta össze Róma számára az elmúlt napok eseményeit. Hangsúlyozta, hogy Virág kinevezése Magyarországon általános megelégedésre szolgált, s minden újság pozitívan nyilatkozott róla. Kedvező benyomást keltett továbbá az a tény is, hogy az új püspök az egyszerű nép soraiból származott (édesapja postamester volt), és gyakorló lelkipásztorként került a magas pozícióba. 130 A pécsi püspök kinevezésekor valójában a Szentszék akarata érvényesült, hisz a kormány egyik jelöltje sem volt Róma számára elfogadható. Orsenigo nuncius szerint a magyar kormány álláspontját jól tükrözik a vallás- és közoktatásügyi miniszter által azokban a napokban egy magyar püspöknek mondottak: „elérkeztünk arra a pontra, hogy a kormány már nem is dicsérhet egy papot, mivel attól lehet tartani, hogy ezzel kárt okoz neki”. 131 A kinevezést követően a felszentelés kérdése került napirendre. Mivel az új pécsi püspök plébános volt a pécsi egyházmegyében, a nuncius sürgette a felszentelését és a székfoglalóját.132 Pietro Gasparri március 30-ai, Orsenigónak küldött válaszában megelégedéssel fogadta a nuncius 25-ei jelentését a kinevezés kedvező fogadtatásáról és a cáfolat hatásáról. Biztosította arról, hogy a Konzisztoriális Kongregációnál megsürgette a bullák kiállítását, illetve azt kérte, hogy ha a nuncius esetleg szükségesnek látja, táviratilag jelezze, és felhatalmazást kér a pápától arra, hogy Virág Ferencet már az előtt is felszentelhessék, mielőtt megérkeznének a bullák. 133 Virág Ferenc április 11-én írt a nunciusnak, s közölte, hogy Zichy Gyulát kérte meg a felszentelésre a prímás betegsége miatt, és hogy szeretné, ha május 6-án kerülne erre sor.134 Április 13-án a nuncius továbbította a pápának írt kö szönőlevelét és folyamodványát,135 illetve mind április 13-án, mind pedig 20-án maga is pártolólag írt a bíboros államtitkárnak, kérve az engedélyt, hogy a megjelölt napon szentelhessék Virágot pécsi püspökké, még ha az nem is ünnepnap, és abban az esetben is, ha addig esetlegesen nem érkeznének meg a bullák. Ugyanakkor azonban jelezte, hogy a bullák időbeni megérkezése fontos lenne, 130 ASRS AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1920–1926, pos. 13, fasc. 23, fol. 32r–33r. 131 Uo. fol. 33r. A fent idézett mondat olaszból fordítva. 132 Uo. 133 AAV Arch. Nunz. Ungheria, b. 16, fasc. 2.4, fol. 126r. 134 AAV Arch. Nunz. Ungheria, b. 16, fasc. 2.4, fol. 131–132. A nuncius április 13-án jelezte Virágnak, hogy folyamodványát továbbította Rómába, és hogy az esküszövegről – melynek formuláját a kormány a kinevezett püspöknek megküldte – a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel szóban egyeztettek (uo. fol. 130r). A nunciatúrai iratanyagban a következő szövegű eskü található meg: „Én Ferenc Virág püspök esküszöm a szent evangeliumokra hogy Magyarország főméltóságu Kormányzójának hive leszek, és igérem, hogy sem követve, sem közvetlenül semmiben részt nem veszek, ami Magyarország jogaival és érdekeivel ellentétben áll. Isten engem ugy segéljen!” – Uo. fol. 129r. 135 1926. április 9-ei keltezéssel: ASRS AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1920–1926, pos. 13, fasc. 23, fol. 40r.
