Századok – 2020
2020 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Lippay György a római Rezidencia Kongregáció előtt (1638–1642)
TUSOR PÉTER 793 expediáltatásában.53 A processzus megindításával és a professio fidei letételével a Vácról 1635. október 5-én áthelyezett Draskovich egy huszárvágással rendezte kánoni helyzetét, pápai megerősítése ezzel immáron folyamatban volt. Más kérdés, hogy győri bulláit a kalocsai érsekségre várva haláláig nem szerezte meg. 54 A szentszéki diplomata által gondosan feljegyzett és kényessége miatt a pápai udvar számára titkosítással megjelenített január 29-ei eseményeket fontos volt ilyen részletességgel felidézni. Lippay György rezidenciaügyének a január 9-ei kongregációs akta mellett valójában ezek az események jelentik a kezdetét, amelyek során szinte az összes szereplő színre lép. Szembetűnő egyfelől a titkosított jelentés hossza – Baglioni lényegesnek tartotta ugyanis, hogy minden részletről beszámoljon Rómának. Magyar ügyek esetében, kiváltképpen hosszas titkári munkával számjelekbe kódolva ez meglehetősen ritka. Másfelől úgy látszik, hogy a nunciust igencsak meglepték a fejlemények – mind a Kúria, mind a bécsi udvar (titkárának mintegy „szóbeli jegyzéket” adtak át), mind pedig a magyar hierarchia lépései váratlanul érték. A szentszéki követ zavara érthető. Pápai nunciusok szép számmal fogalmaztak és fognak is még megfogalmazni az Államtitkárság számára kánonjogi aggályokat a magyar püspökökkel szemben, különösen pápai megerősítésük elmulasztása kapcsán. Ezekre azonban rendszerint egy államtitkársági jegyzék volt a válasz, amely további buzgó fellépésre biztatja a pápai diplomatát. Itt azonban azonnal kongregációs ülés, császári követ útján közölt pápai parancs, titkárának berendelése az egyik császári főminiszter révén és a magyar egyházi vezetők azonnali mozgolódása lett a következmény. A magyar egyházi és világi elit belső törésvonalai. Lippay intranzigenciája Az ügy kapcsán Baglioni végleg a magyar egyház- és belpolitika sűrűjében találta magát. Nem mintha eddig távolról követte volna az eseményeket. Szó esett már az uralkodói audienciáról, amelyet a nuncius a protestánsoknak adandó engedmények miatt kért, valamint érintettük bennfentes értesüléseit. Ez utóbbiak közé sorolandó még, miszerint Lippay – tudjuk, nem először pályafutása során 55 – azt tanácsolta III. Ferdinándnak, hogy vezényeltessen katonaságot Pozsonyba az „eretnekek” megfélemlítésére. Ötletét a nádor hevesen ellenezte, fiatalos 53 Malatesta Baglioni in piano jelentése. Pozsony, 1638. jan. 29. BAV Barb. Lat. vol. 6986. fol. 14r . 54 BAV. Barb. Lat., 7008, fol. 14rv . – Tusor P.: Nemzeti zsinat i. m. 69–130. passim. 55 Vö. Péter Katalin: Magyar romlásnak századában. (Magyar História) Bp. 1975. passim. – Az elképzelés szokatlan voltát mutatja egy magyar főpaptól és rendi vezetőtől, hogy az 1618-as királyválasztó országgyűlésen Melchior Klesl spanyol csapatokkal tervezte biztosítani a királyválasztás sikerét, és Pázmánynak nem csekély érdeme volt abban, hogy ezt sikerült megakadályozni. Lásd Tusor P.: Pázmány, a jezsuita érsek i. m. 287–293.
