Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
A MURAVIDÉKI SZLOVÉNOK ÉS A MURA MENTE HELYZETE 766 további tagjai írtak alá, Berinkey Dénes miniszterelnöknek is elküldték.114 A muraszombati, többségében szlovén származású értelmiséget tömörítő párt elhatárolódása a szlovén önszerveződés minden formájától komoly próbatétel elé állította a kormánybiztost. A korábbi vármegye-javaslat után, amelyet elsősorban Kleklék magatartása és más irányú elképzelése futtatott zátonyra, ezúttal a Mura menti szlovén nemzeti mozgalom legmeghatározóbb egyéniségének – kétségtelenül radikális – javaslata is megvalósíthatatlannak látszott. A patthelyzeten túl kellett jutni, ezért Obál Béla ösztönzésére Berinkey Dénes miniszterelnök 1919. február 12-ére meghívta Budapestre a Mura mentére vonatkozó autonómia-tervezetek készítőit, illetve azok képviselőit.115 A tanácskozáson való részvételről, sokak számára meglepetést okozva, a „főszereplő”, idősebb Jožef Klekl kimentette magát, feltehetően azzal a magyarázattal, hogy nincs püspöki felhatalmazása. Ivan Jerič emlékiratában arra utalt, hogy Klekl az egész autonómia-eljárást csak kibúvónak tekintette, valójában nem is gondolta azt komolyan, hiszen akkor már elkötelezett híve volt a vidék Magyarországtól való elcsatolásának.116 Hasonlóan nyilatkozott a budapesti tanácskozás egyik résztvevője, Janez Edšidt, kőhidai asztalosmester is, aki egyik későbbi visszaemlékezésében aprólékosan beszámolt az eseményről. Őt idősebb Klekl február 6-án kérte fel arra, hogy a küldöttség tagjaként vegyen részt a budapesti tanácskozáson. Előtte a nyugalmazott plébános fogadta őket cserencsóci otthonában, és tudatta velük, hogy a budapesti meghívóban, amely sürgöny formájában érkezett, arra kérték, hogy küldjön küldöttséget a tanácskozásra. A nála összegyűlt küldötteknek Klekl a „lelkükre kötötte, hogy a megbeszélésen egy tapodtat se engedjenek az általa képviselt autonómia-javaslat szövegéből, úgy azt a magyarok nem fogadják el, mi pedig annak tudatában a nép körében könnyebben tevékenykedünk Jugoszlávia érdekében”. Edšidt a miniszterelnökségen zajló tárgyalásokról elmondta, hogy összesen hét ülésen vettek részt, azonban semmilyen egyességre nem jutottak. A beszámolóban ezek után megjegyezte, hogy Kleklnek igaza volt, „a megoldásunkat nem Budapesten, hanem Belgrádban kell keresni”. 117 114 MNL OL K 26 1919-XXII. 1429. A muraszombati szociáldemokrata párt 1919. február 16-ai közgyűlésének a Klekl-féle autonómia-javaslat elutasítására vonatkozó levele Obál Béla kormánybiztosnak.; A szociáldemokrata párt gyűlése. Muraszombat és Vidéke, 1919. február 23. 3. 115 Miroslav Kokolj – Bela Horvat: Prekmursko šolstvo. Murska Sobota 1977. 284. 116 Jerič, I.: Moji spomini i. m. 66–67. 117 Pokrajinski arhiv Maribor (Maribori Területi Levéltár). Zbirka „Prevratni dogodki na slovenskem Štajerskem”. SI_PAM/1961. 105. Janez Edšidt 1927. február 3-ai visszaemlékezése A Muravidék magyarok aluli felszabadítására címmel. (Eredeti cím: Moje delovanje in spomini na osvoboditev Prekmurja izpod Madžarov), melyet – az 1918–1919-es események több korabeli szereplőjéhez hasonlóan – Rudolf Maister tábornok kérésére készített.
