Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
GÖNCZ LÁSZLÓ 763 muraszombati járás római katolikus papjai valójában nem támogatták a javaslatot. Emögött az állt, hogy Szlepecz János esperes határozottan annak a híve volt, hogy a vidék Magyarországhoz tartozzon, és elutasított minden autonómia- és egyéb tervet. A szentgotthárdi járás néhány szlovén származású és érzelmű papja azonban aláírta a támogató nyilatkozatot. Slavič idézett írásában az alsószölnöki Mirko Lenaršič és a felsőszölnöki Tüll Géza plébánosokat említette ezzel kapcsolatban. A feszült hangulatban a nyilvánosság számára megjelentetett szöveget a Muraszombat és Vidéke sze rint ketten a szerzői közül (Baša és Čačič) később nem vállalták, és az újságban arra vonatkozóan hibaigazítást kértek. A római katolikus papok aktív szerepe, valamint a magyar érdekek kinyilvánítása céljából, Mikes János szombathelyi megyéspüspök 1919 februárjának első napjaiban a Muravidékre utazott. A korabeli hangulatot jól illusztrálja, hogy a püspök fogadtatása településenként eltérő volt. Muraszombatban és Csendlakon (Tišina) az egybegyűltek többsége azt hangoztatta, hogy jövőjét Magyarország keretei között képzeli el. Ezeken a helyeken az emberek az iskolák alsó tagozataiban a szlovén tájszólásban történő oktatást kérték. Cserencsócon állítólag „éljen Jugoszlávia” kiáltásokkal fogadták az utcán a püspököt. Klekl egy későbbi vallomása szerint a szlovén lakosság Jugoszlávia-szimpátiája főleg abból származott, hogy a ljutomeri tanácskozás 1918 novemberében és az ott elfogadott nyilatkozat nagy hatással volt a népre.106 Belatincon és Turniščén a helybeli plébánosok – mivel féltek az esetleges lázongásoktól és durvaságoktól – arra kérték Mikes Jánost, hogy a tervezett találkozásokra ne kerüljön sor, amit a püspök tudomásul is vett. Belatincra el sem látogatott, mert Kühár plébános felhívta a figyelmét a lakosság jelentős jugoszláv rokonszenvére.107 A Muraszombat és Vidéke következő száma a Vend ügyek című, számos időszerű nemzeti jellegű kérdést boncolgató vezércikkében durván megtámadta idősebb Jožef Kleklt. Egyebek mellett felrótta neki, hogy – „javakorban levő életerős papként” – tíz esztendeje nyugállományba vonult, és papi kötelességét nem látja el, miközben a Muravidék Magyarországtól való elszakításán folyamatosan dolgozik. Emiatt „hazaárulónak” kiáltották ki és megfenyegették, hogy megvádolására bizonyítékot szereznek, és „elnyeri méltó büntetését”. 108 Mivel azokban a hetekben a Novine és a Muraszombat és Vidéke rendszeresen és kölcsönösen gyaláz ták egymást, elsősorban idősebb Klekl szerepvállalása miatt, az utóbbi újság február 23-ai számából csupán azt a szövegrészt emeljük ki, amely a Klekl-féle autonómia-javaslat társadalmi fogadtatása szempontjából fontos. A muraszombati hetilap a következőket írta: „Tény az, hogy Klekl József autonómia tervezete nem a vend nép érdekét szolgálja, hanem célja és rendeltetése kizárólag az, hogy egy olyan átalakulást 106 Göncz L.: A muravidéki magyarság i. m. 46–47. 107 Püspöklátogatás. Muraszombat és Vidéke, 1919. február 9. 3. 108 Vend ügyek. Muraszombat és Vidéke, 1919. február 16. 1.
