Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
GÖNCZ LÁSZLÓ 761 összejövetelén, idősebb Klekl Jožef vezetésével, amint már utaltunk arra, megfogalmazták a muravidéki szlovén autonómia javaslatát. Klekl és paptársai ugyan találkoztak Obál Béla kormánybiztossal, és támogatást is ígértek neki a „szlovén vármegye” tervében, utólag azonban nehéz megállapítani, hogy a beszélgetésen milyen mértékben próbálták közös nevezőre hozni a két koncepciót, s azt is, hogy a radikálisabb autonómia-tervet a papok mennyire hallgatták el, s az sem világos, hogy mennyiben tértek ki a konkrét rendelkezések elemzésére. Bárhogy történt is, a Klekl-féle autonómia-javaslat nyilvánossá tétele a szlovén vármegye tervét lesöpörte az asztalról. A szlovén autonómia-javaslatok A muravidéki szlovén autonómia tervével kapcsolatban, melyet a félreértések elkerülése végett Klekl-féle javaslatnak nevezünk, Matija Slavič az írta, hogy annak szövegét a január 14-ei cserencsóci gyűlésen tárták a nyilvánosság elé. A békekonferencián résztvevő jugoszláv küldöttség Muravidék szempontjából sikeresen működő szakértője szerint a Klekl-féle javaslat fontos rendelkezése volt, hogy „idegen uralom alatt egyetlen Mura menti szlovénnak se szabad elvesznie”. Amint ezt már említettük, a Mura menti területre vonatkozó későbbi jugoszláv követelések is ezt az érvet használták. Slavič a Klekl-féle terv kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy „a magyarok a szlovén vármegye tervet nem gondolták őszintén”, amire természetesen bizonyítéka nem volt, csupán néhány (megkérdőjelezhető forrásértékű) sajtónyilatkozatot említett érvként.103 Ivan Jerič írásaiból, valamint a Muraszombat és Vidéke cikkéből tudjuk, hogy idősebb Jožef Klekl cserencsóci irodájában az au tonómia-javaslat szövegezésénél a papok közül Štefan Kühar belatinci, Ivan Baša bagonyai, Jožef Čačič cserencsóci és Sakovič Jožef tornisai plébánosok voltak jelen, valamint Cigány János, a későbbi belatinci főszolgabíró, aki azonban – Jerič szerint – csak jogi tanácsokat adott, a szöveg tartalmába nem szólt bele. 104 A Klekl-féle terv valamennyi Mura és Rába mentén élő szlovén egyesítését tűzte ki célul egy autonóm egység keretében, Slovenska krajina (Szlovén Vidék) néven, Muraszombat székhellyel. Idősebb Klekl politikai (és taktikai) érzékére utal, hogy a javaslatot úgy fogalmazták meg, hogy a Magyarország fennhatósága alatti szlovén autonómiáról mint egyik lehetséges opcióról beszéltek, miközben annak megvalósítását a dokumentum szerint Jugoszlávia fennhatósága alatt is elképzelhetőnek tartották, amennyiben olyan döntés születne a 103 Slavič, M.: Naše Prekmurje i. m. 39. 104 Jerič, I.: Moji spomini i. m. 59–60.
