Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
A MURAVIDÉKI SZLOVÉNOK ÉS A MURA MENTE HELYZETE 750 szlovén nemzeti tanács megalapításának kérdésében Sever idézett mondata kétértelmű, mert egyaránt értelmezhető a szervezés eredményes befejezéseként és a megalapítási folyamat említéseként. A tárgyalt eseményt illetően ezek után nehéz egyértelmű megállapítást megfogalmazni, az azonban nem vitatható, hogy a tervezett muravidéki szlovén nemzeti tanács fő szervezője Božidar Sever volt. 1919. január közepétől azonban már több, szlovénok lakta településen megalakultak a nemzeti tanácsok, amelyekről – a Novine című hetilap híradásai alap ján – joggal feltételezhető, hogy a szlovén nemzeti érdek képviselete volt programjuk fontos célkitűzése: Szakonyfaluban (Sakalovci; Magyarországhoz tartozik) január 16-án, Murapetrőcön (Petrovci), Kőhidán (Gederovci), Bírószéken (Sodšinci) és Véghelyen (Krajna) pedig január 18-án. 74 Szlovén vonatkozású magyar közigazgatási és autonómia-tervek 1918 decemberétől 1919 márciusáig A dualizmus időszakában a Mura mentén élő szlovénok nem rendelkeztek semmilyen területi jellegű szervezeti vagy képviseleti formával, amelynek keretében anyanyelvüket, nyelvi és kulturális jogaikat intézményesen védelmezhették és alakíthatták volna. A többségükben egyházi működtetésű népiskolákban és a vallási élet keretében használhatták bizonyos mértékig a szlovén helyi nyelvjárását (a magyar betűrendszer alkalmazásával), azonban 1913-ig semmilyen nemzeti érdekérvényesítést megtestesítő intézménnyel nem rendelkeztek. Akkortól kezdett megjelenni szlovén nyelvjárásban a Novine hetilap, amely szerepet játszott a muravidéki szlovénok nemzeti ébredésében. A szlovén nemzeti tudat főként külső hatásra kibontakozó lassú ébredése és erősödése, valamint a Monarchia utolsó két évtizede során, nemegyszer a „pánszláv félelem” miatti magyar nemzeti jellegű túlkapások okozta feszültség a Mura mentén is éreztette hatását. Az első világháború után azonban megváltozott a helyzet. A magyar kormány azért, hogy elébe menjen az erőteljesebb elszakadási törekvéseknek, hajlott arra, hogy a szlovénok lakta területre vagy annak bizonyos részére vonatkozó, nemzeti alapon szervezett területi egységet állítson fel. Annak ellenére, hogy a Mura menti szlovénok belső, a közösség részéről megfogalmazott követelései nem mérhetők az 1918 őszén de facto már elszakadt, nagy lélekszámú nemzeti közösségek törekvéseihez (románok, szlovákok, szerbek, horvátok), de még a németek és a rutének igényeihez sem, a Jászi Oszkár vezette nemzetiségi minisztérium itt is próbálta 74 „Narodni svet” („Nemzeti tanács”). Novine. Pobožen, drüžbeni, pismeni list za vogrske Slovence (a továbbiakban: Novine), 1919. február 2. 2.
