Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
A MURAVIDÉKI SZLOVÉNOK ÉS A MURA MENTE HELYZETE 748 Az új megye székhelyéül Muraszombatot javasolták, ahol szlovén nyelven működő közigazgatási intézmények, bíróság és tanfelügyelőség létrejöttét szorgalmazták. Állami támogatást kértek az iskolarendszer majdani bővítéséhez, s szorgalmazták a vasúti hálózat továbbfejlesztését, mindezt azért, hogy a szerintük elhanyagolt szlovén népesség gazdaságilag és kultúrájában is fejlődhessen. A határozatban külön kitértek az éppen akkor időszerű kormánybiztosi kinevezésre is, és megköszönték a népkormánynak, hogy a kívánságaik meghallgatása céljából a Mura mentére leküldték Obál Bélát, akinek bizalmat szavaztak. Arra kérték a kormányt, hogy „a fenti átalakítás és újjászervezés azonnali foganatosítása végett” Obált konkrét végrehajtó jogokkal ruházza fel, mert szerintük a „már nagymértékben folyó jugoszláv izgatásokkal és ígéretekkel szemben csak gyors és gyökeres intézkedésekkel lehet a Vend-vidéket a magyar államnak megtartani”. 68 Az idézett határozat 1918. december 12-én érkezett meg hivatalosan a Jászi-féle kabinethez, azon a napon, amikor a kormány döntött Obál kinevezéséről. A kormánybiztos székhelyéül a minisztertanács Muraszombatot jelölte ki. A kinevezést az akkor hivatalban lévő Vas megyei főispán, Ostffy Lajos nem támogatta. Egy nappal a döntés előtt levelet küldött a kormánynak, amelyben ő is szorgalmazta a szlovén vármegye létrehozását, mert ellenkező esetben szerinte a szlovén agitációnak nem tudnak majd ellenállni. A főispán Obál ideiglenes kiküldését ugyan fontosnak tartotta, azonban az esetleges új, szlovén (vend) vármegye élére nem tartotta őt alkalmas személynek. Érvként a jelölt protestáns vallását említette, amit – szerinte – a katolikus vallású szlovénok nem fogadnának el. Ostffy a leendő kormánybiztos-főispáni tisztségre gróf Batthyány Zsigmondot javasolta. Vele ellentétben a muraszombati nemzeti tanács elnöke, Sőmen Lajos táviratban is sürgette Obál Béla kinevezését, valamint a korábban úgyszintén kiküldött Weiss Konrád visszahívását. A kormánybiztosi megbízatást végül Obál Béla kapta, mi több, 1919. január 7-én Vas megye főispánjának is kinevezte őt a kormány, éppen a felmentett Ostffy helyébe. Mivel ettől kezdve a székhelye Szombathelyen volt, helyben tevékenykedő kormánybiztos-helyettesnek a szombathelyi főszolgabírót, Sinkovich Eleket bízták meg, aki korábban már muraszombati főszolgabíró is volt. 69 A Sőmen Lajos vezette muraszombati nemzeti tanács (akárcsak a többi hasonló szervezet a Muravidéken) nem nemzeti alapon szerveződött 1918 késő őszén, hanem a Károlyi-kormány hatalomra kerülése utáni időszak általános „forradalmi” szerve volt. A Weiss Konrád által említett barkóci (és néhány környező faluban tervezett) gazdatanács mellett, a nemzeti alapú szlovén tanács megalapítását 68 MNL OL K 40 1918-XII. 827. Az 1918. december 2-ai muraszombati népgyűlés határozata. 69 MNL OL Belügyminisztérium, Elnöki iratok (a továbbiakban: K 148) 733. D. 1920-11-1459. Obál Béla kormánybiztos kinevezése.
