Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
A MURAVIDÉKI SZLOVÉNOK ÉS A MURA MENTE HELYZETE 740 A magyar kormány a Muraköz délszláv megszállását, tekintettel a rendkívül nehéz bel- és külpolitikai körülményekre, de facto tudomásul vette, de formálisan nem ismerte el. Az adott helyzetet ideiglenesnek tekinthette, amire két alább ismertetett határ menti tárgyalás alapján lehet következtetni. A megbeszéléseken járási, illetve megyei tisztségviselők vettek részt. Mindkét eseményre 1919 januárjában került sor, és a tárgyalások eredményeként áthelyeződött a demarkációs vonal a Dráváról a Murára, sőt attól másfél kilométerre beljebb a magyar területre. Az ideiglenes határvonal alakulását illetően sajátos jelenségről volt szó, mert míg az addig érvényben lévő demarkációs vonal meghatározása az antant katonai vezetői döntése alapján történt, ezúttal kétoldalú megbeszélés keretében került sor arra. Valójában az egyik érintett fél, a délszlávok követelésére helyeződött át a demarkációs vonal a Dráváról a Mura folyóra. Először 1919. január 12-én Muraszerdahelyen találkoztak és tárgyaltak a jugoszlávok megbízottjai a magyarországi képviselőkkel. Jugoszláv részről Dragutin Perkó alezredes, a megszállt muraközi terület katonai parancsnoka vett részt a tárgyaláson a tisztjeivel, a magyar oldalról pedig Schöpfl őrnagy és tiszttársai, továbbá dr. Józsa Fábián járásorvos, az alsólendvai nemzeti tanács elnöke és dr. Vizkelety Árpád alsólendvai főszolgabíró. A tárgyalás keretében a délszláv küldöttség közölte, hogy a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kormányának a döntése alapján a demarkációs vonalat a Murától másfél kilométerre a magyar oldalon jelölik meg. Ez ellen a magyar küldöttség tiltakozott, de az „ellenségeskedések meggátlása végett” beleegyezett abba, hogy bevárja, míg a jugoszláv fél a saját kormányától újabb utasítást kap. Amikor a muraszerdahelyi tanácskozásról 1919. február 2-án beszámolt a Muraszombat és Vidéke hetilap, úgy fejeződött be a tudósítás, hogy „a horvátok előőrsei a hidak mindkét oldalát megszállva tartják”, valamint utaltak arra, hogy a magyar katonai alakulatok előőrsei mindenütt a Murától másfél kilométernyire északkeltre, azaz a muravidéki oldalon álltak. 48 Az említett (január 12-ei) megbeszélésről 1919. január 17-én Kolbenschlag zalai alispán tájékoztatta a zalai főszolgabírókat és polgármestereket, valamint a katonai parancsnokságot. Levelében nem tért ki konkrétan a demarkációs vonal kérdésére, és arra sem utalt, hogy a magyar kormány részéről ki tudott a megbeszélésről. Üzenetében csupán arra összpontosított, hogy a Muraközben, illetve Alsólendva és Muraszombat vidékén előfordult kiütéses tífusz és himlő továbbterjedésének megakadályozása érdekében január 12-én a kiküldött képviselők megállapodtak a megszálló jugoszláv parancsnokkal. Részletekbe menően tájékoztatta őket arról, hogy a Muraközbe be-, illetve onnan kiutazókat alapos 48 Tárgyalásaink Jugoszlávia megbízottaival. Muraszombat és Vidéke, 1919. február 2. 2.
