Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
GÖNCZ LÁSZLÓ 727 Ennek egyik oka a már említett, időközben érsekséggé átalakult zágrábi horvát egyházi vezetés nemzettudat-ébresztő törekvéseiben rejlett, amit a Zágrábban képzett papság erőteljesen képviselt és terjesztett. Nemcsak vallási küldetést teljesítettek, hanem a horvát nemzeti eszmét is ők ápolták, valamint a muraközi horvát értelmiség utánpótlásáról is gondoskodtak. Nem véletlen, hogy a magyar római katolikus egyház, valamint az állami és megyei vezetés hosszabb ideig fáradozott a Muraköznek a szombathelyi (vagy veszprémi) püspökséghez csatolásán, ami végül – annak ellenére, hogy azt Ferenc József császár és király is jóváhagyta – nem sikerült. Magyar részről pedig a „zágrábi hatással” párhuzamosan erőteljes asszimiláló törekvés érvényesült az oktatás és a közigazgatás terén. Az első világháború előtti évtizedekben következetesen magyar tisztviselőket küldtek a Muraközbe, az iskolákból pedig a horvát nyelvet megpróbálták minél jobban kiszorítani. A Trefort Ágoston kultuszminiszter által 1883-ban kiküldött bizottság a muraközi horvát nyelvjárást részesítette előnyben az irodalmi horvát nyelvvel szemben, annak a használatát írták elő, a horvát nemzeti tudat korlátozása és gyengítése céljából. A magyar közoktatásért felelős szervek hivatalosan közzétett adatai szerint az 1912–1913-as tanévben már egyetlen horvát tannyelvű iskola sem működött a Muraközben, a vegyes nyelvhasználatúakban pedig a magyar nyelv dominált. 6 Az első világháború utáni kaotikus állapot, az egymás ellenében kölcsönösen zajló agitáció a muraközi magyar–horvát konfliktust még inkább elmélyítette. A magyar miniszterelnökséget már 1918 tavaszán tájékoztatták az erősödő jugoszláv mozgalomról, s arról, hogy a Jugoszláv Klub7 a Muraköz iránt is érdeklő dést mutat. Egy korábbi miksavári lakos, Ivan Novak8 agitálását, valamint a dél szláv érzelmű horvát papok szerepét külön is kiemelték.9 Az 1884-ben született 6 Kővágó L.: A magyarországi délszlávok i. m. 32–37. 7 Az osztrák–magyar parlament szlovén, horvát és szerb nemzetiségű képviselői 1917 tavaszán Jugoszláv Klub név alatt tömörültek (kezdetben 33 tagja volt, mintegy kétharmada szlovén). Az elnöki tisztséget Anton Koršec szlovén politikus töltötte be, aki 1917. május 30-án a bécsi országgyűlésben felolvasta a Klub tagjainak egységes nyilatkozatát (az ún. májusi nyilatkozatot), amely a délszláv népek egyesített autonómiájának a létrehozására vonatkozott az Osztrák–Magyar Monarchia keretében. Walter Lukan: Habsburška monarhija in Slovenci v prvi svetovni vojni. Zgodovinski časopis 62. (2008) 91–149. 8 A főszövegben és a lábjegyzetekben előforduló idegen, főképpen szláv (szlovén, horvát, szerb stb.) személyneveket az érintett nyelv jelenleg érvényes szabályainak megfelelően írjuk. Elsőként a keresztnév szerepel, utána következik a családi név. Amennyiben nem magyar származású, egykori osztrák– magyar állampolgár magyar nyelvi környezetben következetesen a magyar helyesírási szabályok szerint írta a nevét, illetve magyar szövegekben főképpen úgy szerepelt, e tanulmányban is azt a formát alkalmazzuk (pl. a szlovén származású Obál Béla kormánybiztos neve valamennyi korabeli magyar nyelvű szövegben magyarosan szerepelt, ami a korszak másik fontos muravidéki személyisége, Jožef Klekl esetében nem mondható el). 9 Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban: MNL) Országos Levéltára (a továbbiakban: OL) Miniszterelnökségi levéltár, Miniszterelnökség, Magyarországon élő nemzetek önrendelkezési joga előkészítésével megbízott tárca nélküli miniszter iratai. 1918–1919. (a továbbiakban: K 40) 1918-XVI. 20. A muraközi belügyi hatóság értesítése.
