Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
725 SZÁZADOK . () . SZÁM Göncz László A MURAVIDÉKI SZLOVÉNOK ÉS A MURA MENTE HELYZETE 1918 ŐSZÉTŐL A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG LÉTREJÖTTÉIG * A történelmi Vas és Zala vármegyék szlovénok és horvátok lakta részén az első világháború előtti időszakban a muraközi horvát lakosság esetében beszélhetünk saját nemzeti tudatuk erőteljesebb megéléséről. A Mura mentén élő szlovén közösség nemzeti ébredése a muraközi horváténál szerényebb mértékű volt, annak ellenére, hogy a 70-75 ezer főt számláló népcsoport évszázadokon át őrizte anyanyelvét és szokásait. Az első világháború előtti két-három évtized erőteljesebb magyarosító intézkedéseinek hatása érződött a szlovénok nemzeti tudatán (leginkább abban, hogy a magyar nyelvet beszélők aránya jelentősen megnőtt), ami a közösség beolvadási folyamatát kifejezőbbé tette. A dualizmus idején a két egymás mellett élő, viszonylag kis lélekszámú szlávnyelvű közösség közül a muraközi horvátok kevésbé, míg a Mura menti szlovénok sokkal inkább Magyarországcentrikusak voltak. Mivel a Muraköz a zágrábi püspökséghez tartozott, az ottani horvát lakosság részéről – amint azt mindkét térség korabeli kutatója, Gönczi Ferenc megállapította –, a horvát érzelmű papok szlávcentrikus tevékenysége miatt magyarellenes jelenségek is elő-előfordultak.1 A Mura folyótól északra fekvő, szlovénok lakta területen lévő plébániák a szombathelyi püspökség részét képezték, ahol a szláv származású papság ugyan kitartott a vallási élet szlovén nyelvjárásban történő gyakorlása mellett, azonban radikálisabb nemzeti követelések 1918 ősze előtt itt nem fogalmazódtak meg. Kővágó László, aki saját bevallása szerint a marxista történetírás szellemében kutatta e két közösség helyzetét az 1960-as évek elején, még egy fontos tényezőre felhívta a figyelmet, amely szintén kihathatott az említett közösségek anyanyelvének megőrzésére: mindkét közösség többé-kevésbé zárt tömböt alkotott. Az 1910. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint a Muraköz mintegy 90 ezer lakosából 91,6% horvátnak vallotta magát, s a szlovénok esetében is hasonló arányú, mintegy 70 ezer főt számláló közösségről beszélhetünk. 2 E tanulmányban a Mura mentén élő szlovénok jellemzésével és nemzeti tudatával, valamint e közösség nemzeti alapú „közigazgatási” megszervezésével foglalkozunk hangsúlyosabban. Az első világháború utáni hónapok eseményeinek * A tanulmányban felhasznált magyarországi levéltári források közül az általam 2019-ben feltártakat az MTA Domus (senior) ösztöndíj keretében kutattam fel. 1 Gönczi Ferenc: Muraköz és népe. Bp. 1895. 152–154. 2 Kővágó László: A magyarországi délszlávok 1918–1919-ben. Bp. 1964. 10–11.
