Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió
ZEIDLER MIKLÓS 703 érdekli, mindig visszatér rá. Azt mondja, a fő nehézséget egy kölcsön előteremtése fogja okozni, melybe a francia nép nehezen fog belemenni, mikor most az államnak 7,5 milliárd újabb adókat meg fogja tagadni.113 Ezen ügyben ma du. magához kérette Daudet[-t]114 is pour qu’il me donne des informations sur votre état financier et écono mique, qui du reste me parait déplorable [hogy tájékoztasson az Önök pénzügyi és gazdasági helyzetéről, amely egyébként siralmasnak tűnik számomra]. Erre én megjegyeztem, hogy hogyan képzelik akkor a zsoldos hadsereg fenntartását.115 Azt felelte, hogy ő fog is ebben az értelemben előterjesztést tenni.116 Úgy látszik, Saint-Sauveurtől erősen függ, s ezért kitértem arra, hogy az óhajtott „entreprise ”-ek [vállalkozások] 117 aligha lesznek „lucrative ”-ek [jövedelmezőek], ha minden többtermelést a zsoldra kell költenünk. Azt mondta, hogy az adórendszerünket kellene megreformálnunk, mire én ennek nehézségeit abban az értelemben fejtettem ki, amint Praznovszky követnek sürgönyöztünk a ratifikáció feltételeiről.118 Ezt azonnal felírta. Azután azt mondta, milyen kár volt, hogy nem tudták előbb felbecsülni „l’importance” des pays centraux [e közép-európai országok jelentőségét]. Clemenceau [ezt] nem látva, egy rossz békét kötött, melyet senki sem hajt végre, s ezért kell buknia [is].119 Nem minket, de Németországot kellett volna feldarabolni (sud-nord ) [ észak–dél ], 120 nálunk elég [lett] volna minket a nemzetiségeknek adandó koncessziókra121 szorítani . (Briand-elv.) [De] momentán legalábbis látszólag végre kell hajtanunk a szerződést, parce-qu’ils [sont] solidair[e]s les uns des autres [mert ezek összetartoznak ]. Kifejtettem neki a rutén vidék 113 Daniélou feltehetőleg a francia költségvetési vitára utal. 114 Léon H. Daudet (?–?), a Schneider-Creusot cég főmérnöke 1920 júliusában érkezett Budapestre, hogy a csepeli nemzetközi szabad kikötő megépítésének lehetőségét vizsgálja. Korábban a brit Danube River is érdeklődött a beruházás iránt, de visszalépett, mert nem volt biztos annak jövedelmezőségében. Lásd Athelstan-Johnson jelentése Lord Curzonnek. Bp., júl. 21. másolat. TNA, FO 371, vol. 4856. nr. C3007/137/21. (22–23. p.) Vö. Az első francia közmunka vállalása Magyarországon. Az Újság, 1920. július 18. 3. A beruházásról szóló szerződést végül 1922-ben írták alá, s a kikötőt 1928 októberében nyitották meg. 115 A trianoni békeszerződés értelmében Magyarország békeidőben csak szerződéses katonákból álló, hivatásos hadsereget tarthatott fenn. 116 Előadói jelentésének IV. részében, amely a trianoni békeszerződés katonai cikkelyeivel foglalkozott, Daniélou csakugyan megemlítette, hogy a szerződéses katonákból álló hadsereg fenntartása túlságosan megterhelné a magyar költségvetést, ráadásul zsoldosnak általában a városi lakosság „megbízhatatlan”, „gátlástalan”, „kalandor” elemei jelentkeznek, Magyarországon pedig feltehetőleg az „állástalan fiatal munkások”, akiknek „erkölcseit már megrontotta a négy és fél hónapos kommunista uralom”. Lásd Daniélou, C.: Le traité de Trianon i. m. 74–75. 117 A francia tőkebefektetések révén indítandó vasúti és kikötői fejlesztések és a banki befektetéseken keresztül finanszírozandó ipari beruházások. 118 A magyar kormány azt kérte, hogy a bevezetés előtt álló vagyonadót ne foglalják le a jóvátétel részére. Lásd Csáky Imre külügyminiszter számjeltávirata Praznovszky Iván párizsi képviselet-vezetőnek. Bp., 1920. szept. 29. Közli: PDRFRH I. 676. számú dok. (650–651.) 119 Daniélou feltehetőleg az 1919. június 28-án Németországgal kötött versailles-i békére utal. 120 Egy északi protestáns és egy déli katolikus többségű német államra. 121 Engedményekre, kedvezményekre.
