Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió
ZEIDLER MIKLÓS 687 Daniélou előadói jelentése Eközben Daniélou intenzíven dolgozott terjedelmes előadói jelentésén, majd november 19-én be is nyújtotta azt a Képviselőház Külügyi Bizottságának.39 Mint látható, Daniélou igen rövid idő alatt állította össze imponáló terjedelmű, aprólékos statisztikai adatokat és a legtágabb nemzetközi és történelmi összefüggéseket felvonultató jelentését. Művének értékéből azonban sokat levon, hogy gondolatait és adatait a legkülönbözőbb, egymásnak gyakran ellentmondó, de egyenként is elfogult forrásokból merítette – és nyilvánvalóan eszébe sem jutott azok hitelességét ellenőrizni. A jelentés értékelésekor tehát nem az adatok pontosságára és az argumentumok megalapozottságára kell elsősorban odafigyelnünk, hanem arra a szándékra, amely magát a gondolatmenetet elindította, valamint azokra a célkitűzésekre, amelyeket a szöveg megfogalmazott. Daniélou a magyarság nemzeti karakterének felvázolásával kezdte nagyívű eszmefuttatását. A magyarok részint Attilától, részint Szent Istvántól eredeztetett „kettős természetének” megrajzolásában Louis Léger, „a dunai nemzetekkel foglalkozó egyik legjobb francia történész” felújított kiadású, de rendkívül elnagyolt és elfogult művére40 támaszkodott. Eszerint Attila öröksége a szlávok feletti uralom gyakorlása, míg Szent István hagyatéka a keleti barbárság nyugatra vezető útjának elzárása.41 Az Osztrák–Magyar Monarchia elsődleges háborús felelősségét megállapító – felerészt megfontolandó, felerészt rabulisztikus – argumentumokat az „Egy német” álnéven publikáló Richard Grelling pacifista ügyvéd, a Német Béke Társaság alelnöke könyvéből kölcsönözte.42 Ehhez hozzátett még két, Tisza István ellen megfogalmazott, szintén Léger könyvéből átvett – egyszerre erőltetett, irreleváns és téves – vádpontot is, amivel Magyarország különös felelősségét kívánta alátámasztani.43 Daniélou még azt is hozzátette, hogy 39 A szöveget 1649. szám alatt csatolták a Képviselőház 1920. november 23-ai ülésének jegyzőkönyvéhez. A jelentés nyomtatott szövegét lásd MAE AD A–Paix, vol. 145, nr. A–1068–3–sz. n. (113–147. p.); The National Archives (London–Kew), Records of the Foreign Office, General Correspondence after 1906, Political. (a továbbiakban: TNA FO 371.) Vol. 6128, nr. C16479/1862/21. (186–218. p.) A jelentést Daniélou 1923 októberében hosszú előszóval ellátva könyv alakban is kiadta. Lásd Charles Danié lou: Le traité de Trianon. Paris 1923. A továbbiakban ennek oldalszámaira hivatkozom. 40 Louis Léger: Histoire de l’Autriche-Hongrie depuis les origines jusqu’en 1918. Paris 1920. Léger valójában szlavista irodalmár volt – egyben a szláv népek elkötelezettje –, aki könyvének e kiadásában diadalmas tort ült a Monarchia romjai fölött, s bár a 19. századra jellemző regényes stílusa igen kellemes olvasmánnyá teszi művét, adatai és állításai fölöttébb megbízhatatlanok. 41 Daniélou, C.: Le traité de Trianon i. m. 35–37. 42 Un Allemand [Richard Grelling]: J’accuse. Paris 1915. 123–124. Idézi: Daniélou, C.: Le traité de Trianon i. m. 40–41. 43 Léger – és nyomában Daniélou – szerint Tisza „Kálmán” már 1897-ben felvázolta a Mitteleuropatervet, 1911-ben tett balkáni utazása pedig Dalmácia és Bosznia-Hercegovina Magyarországhoz csatolásának előkészítését szolgálta. Léger, L.: Histoire de l’Autriche-Hongrie i. m. 638–639.; Daniélou, C.:
