Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió
676 kellő számú ratifikálást.4 A ratifikációs okmányok első bemutatására és kicserélésére csak 1921. július 26-án került sor Párizsban. Formálisan ezen a napon szűnt meg a hadiállapot Magyarország és volt ellenségei között, a trianoni békeszerződés pedig július 31-én került be a Magyar Törvénytár ba. A ratifikáció a győztes országokban is hasonló módon történt – többnyire a parlament, ritkább esetben a kormányzat végezte –, a trianoni béke így ott is törvényerőre emelkedett. A megerősítés során azonban a szerződés szövegét – természetesen – nem lehetett megváltoztatni. A parlamenti viták ezért némileg eltértek a szokásostól: kiegészítő, módosító indítványok beterjesztésére nem volt mód, a törvényjavaslat elutasítása viszont úgyszólván lehetetlen volt, hiszen ez egyfelől fenntartotta volna a háborús állapotot és feladta volna – legalábbis átmenetileg – a békéből fakadó előnyök érvényesítését, másfelől szembeállította volna az országot szövetségeseivel, fegyvertársaival. A békeszerződések ratifikálása tehát a győztes és a vesztes országokban is szinte automatikusan történt, s csupán egy-egy esetben maradt el. A vesztes Törökország – kihasználva ellenségeinek meggyengülését és a közöttük feltámadó ellentéteket – elutasította a sèvres-i béke megerősítését s a fegyveres ellenállást is vállalva kedvezőbb békefeltételeket harcolt ki magának. A győztes Amerikai Egyesült Államok törvényhozásában pedig – a republikánusok hatalomra jutását követő izolacionista fordulat hatására – egyetlen békeszerződés sem kapta meg mindkét házban a minősített többséget. A washingtoni kormány ezért minden legyőzött országgal külön békét kötött, s ezek jóval kisebb felelősséget és nemzetközi kötelezettséget róttak rá. 5 Mindazonáltal a parlamenti viták még azokban az országokban sem voltak formálisak, ahol a ratifikáció sikere nem volt kérdéses, s általában a honatyák 10-20%-a a békeszerződések ellen szavazott. Az adott szerződést bíráló hozzászólások egy része ugyan nem volt egyéb, mint az ellenzék rutinszerű támadása a kormány ellen, de elhangzottak olyan beszédek is, amelyek a háború által felszított indulatok csillapítását, valamint a békeszerződések szigorának legalább a végrehajtás során történő enyhítését sürgették, vagy egyenesen a legyőzött országhoz való politikai közeledést, ellenségből partnerré, sőt szövetségessé való átminősítését szorgalmazták. Magyarországnak mint legyőzött, a háború egyik fő felelősének bélyegzett, politikailag elszigetelt, katonailag kiszolgáltatott, súlyos gazdasági helyzetben lévő kis államnak egyáltalán nem volt mindegy, hogy az új világrend vezető hatalmai milyen 4 Az okmányt a brit, a francia, az olasz, a japán, a belga, a román, a jugoszláv, a sziámi, a csehszlovák és a magyar delegátus írta alá. 5 A budapesti békét 1921. augusztus 29-én írta alá Bánffy Miklós gróf külügyminiszter és Ulysses Grant-Smith amerikai megbízott. Ezt az 1921. évi XLVIII. tc. erősítette meg. Lásd MT 1921. 422–425. A DANIÉLOU-MISSZIÓ
