Századok – 2020
2020 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor: Menedékben. Amerikai diplomaták Mindszenty bíborosról, 1957–1970 (Erdődy Gábor)
663 TÖRTÉNETI IRODALOM zésének általa újnak tekinthető negyven megállapítását, támaszkodva az elsődleges források alapján végzett kutatásaira. Csupán illusztrációként, a figyelem felkeltése érdekében célszerű ezek közül néhány értelmezésre felhívni a figyelmet. Békés Csaba szerint Kelet-Közép-Európa szovjetizációja sem oka, sem következménye nem volt a hidegháborúnak, a szovjet blokkon belüli válságok nem voltak valódi hidegháborús válságok, a keleti szerződések idején az 1938. évi müncheni szerződés „ex tunc”, azaz visszamenőleges hatállyal történő érvénytelenségéért fellépő csehszlovák diplomácia valójában az első bécsi döntés következtében magyar részről is lemondást követelt az etnikai revizióval létrejött status quóról. Sok olvasó számára bizonyára újdonsággal szolgál, amikor a szerző a Péter János vezetésű magyar diplomácia 1965–1966. évi titkos közvetítéséről ír a vietnámi háború tárgyalásos befejezése érdekében, vagy amikor azt fejtegeti, hogy Kádár János Brezsnyevnek és Kosziginnek elmondta: akár tetszik, akár nem, Moszkva szuverenitása is korlátozott, mivel hazai döntéseiknél a szovjet vezetőknek a teljes szovjet blokk érdekeit is figyelembe kell venniük. Békés Csaba monográfiája a magyar külpolitikáról nem csupán az érdeklődő akadémiai közösségnek ígér érdekes és újszerű, adott esetben polémikus olvasmányt, hanem hasznos adalékokkal szolgálhat a második világháború utáni magyar külpolitika oktatásához is. Kiss J. László Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor MENEDÉKBEN Amerikai diplomaták Mindszenty bíborosról, 1957–1970 Magyar Napló, Bp. 2019. 840 oldal A Somorjai Ádám több évtizedes, nagyszabású forráskiadó munkálatainak részeként megjelent kötet aktualitását és különös érdemét a kísérőtanulmányt író szerzőtárs, Zinner Tibor mindenekelőtt abban határozza meg, hogy az a korábbi kiadványoktól eltérően nem Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban őrzött, nem magyar nyelvű forrásokat közöl (a szövegeket Deák András Miklós fordította). A hatalmas (33 ív terjedelemben közzétett) levéltári forrásanyag tükrében a bíboros 15 évnyi (5437 napos) követségi tartózkodásának számtalan, eddig ismeretlen mozzanata tárul az olvasó elé, így bepillantást nyerhetünk a menedék közeli világába is. A kutatás dimenzióit érzékelteti, hogy a közreadók a budapesti amerikai követségi anyag 3884, a Kelet-Közép-Európai Ügyosztály 620, valamint a Központi Iratok 1028 dokumentumából válogathattak. A forrásokból kirajzolódik, hogyan működött az amerikai diplomácia magyar vonala az 1950-es évek végén és az 1960-as években, továbbá a mindennapok szintjén követhetővé válik a State Departement és a budapesti külképviselet munkakapcsolata. A gazdag forrásanyag alapján rekonstruálható, hogy a menedék 15 éve alatt hogyan alakult az amerikai és a magyar kormány, továbbá a Vatikán és Mindszenty kapcsolata, illetve az amerikai diplomácia viszonyulása Mindszentyhez. A kötet bepillantást nyújt a követségi/külügyi apparátus hétköznapjaiba s az amerikai külügyi tárca szerkezetébe, a pápa és a bíboros államtitkár, valamint a vatikáni diplomaták tevékenységébe, továbbá Franz König bíboros és a bécsi amerikai nagykövet kapcsolódó aktivitásába. Szerkesztői előszavában vállalkozásuk célját Somorjai Ádám a Mindszenty személyére vo natkozó források rekonstruálásában jelöli meg. Megállapítja, hogy a rendelkezésre álló dokuszázadok 154. (2020) 3. szám
