Századok – 2020
2020 / 3. szám - TÖRTÉNETÍRÓK - Erős Vilmos: Szabó István (1898‒1968) a magyar történeti irodalomban
SZABÓ ISTVÁN (1898–1968) A MAGYAR TÖRTÉNETI IRODALOMBAN 634 tanulmányaitól (feltehetően Mályusz Elemérrel ellentétben70 ) Szabó nem a jobbol dal, hanem a társadalomtörténet, közelebbről a parasztságtörténet irányába mozdult tovább. Szerinte A magyar parasztság történetében Szabó reális képet adott, ami nem merült ki úr és szolga ellenlábas viszonyának megfogalmazásában. Fontosnak és lényegesnek tartom ismertetni Wellmann Imre71 Szabó Istvánról megfogalmazott véleményét, hiszen személyében a 20. századi s különösen a második világháború utáni magyar agrártörténetírás egyik legnagyobb szakmai tekintéllyel rendelkező történészéről van szó, valamint ő Szabóval már az 1930-as évektől az Országos Levéltárban közvetlen munkatársi kapcsolatban volt. Wellmann 1937-ben terjedelmes recenziót közöl a Századok ban Szabó Ugocsa megyé jéről, amely ben nemcsak a kötetet, hanem az akkor már erőteljesen kibontakozó Mályusz-féle népiségtörténetet is ismerteti.72 De jelentős teret szentel Szabó eredményei bemu tatásának 1944-es tanulmányában is, ahol Bél Mátyástól és Tessedik Sámueltől kezdődően ad áttekintést „Parasztnépünk múltjának feltárásá”-ról. Mindezeken felül az 1970-es évek elején Wellmann terjedelmes cikkekben recenzeálja Szabó két falutörténeti monográfiáját, és a magyarországi földközösség historiográfiáját áttekintő tanulmányában is foglalkozik Szabó nézeteivel.73 Tanulmányt írt Szabó István agrártörténeti munkásságáról a Parasztság és magyarság címen megjelent em lékkönyvbe, amely Szabó születésének 90. évfordulója alkalmából készült – arról nincs információm, hogy ott végül miért nem jelent meg a munka. (A szöveget a 2009-es és 2013-as tanulmányaim függelékében közöltem. E. V.). 74 Melyek Wellmann Imre Szabó Istvánról alkotott képének fő jellemzői? Az 1937-es írásában, amelyben az Ugocsa megyé t és a népiségtörténeti kutatásokat elemzi, 75 utóbbi vonatkozásában főként arra hívja fel a figyelmet, hogy az állam- és a politikatörténet helyett a nép, s ezzel a gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozások állnak Szabónál a centrumban. Ennek szoros következménye, hogy a nagy egyéniségek helyett a kollektív jelenségekre összpontosít, s ezek elemzéséhez elengedhetetlen a 70 Kosáry Domokos közismerten Mályusz-ellenes volt. 71 Wellmann Imréhez lásd Válogatás Wellmann Imre agrár - és társadalomtörténeti tanulmányaiból . Szerk. Csíki Tamás – Rémiás Tibor. Miskolc 1999. 72 Lásd Wellmann Imre könyvismertetése Szabó István: Ugocsa megye című könyvéről. Századok 71. (1937) 473–485. 73 Wellmann Imre : Ismertetés Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon X–XIV. század című könyvéről. Magyar Nemzet, 1968. május 11. 5.; Uő : Ismertetés Szabó István: A középkori magyar falu című könyvéről. Magyar Nemzet, 1970. április 26. 13.; Uő: Földközösségtől faluközössé gig. Kutatások és felfogások Tagányi Károlytól Imreh Istvánig. Ethnographia 100. (1989) 278–302. 74 Erős Vilmos: Utak a népiségtörténethez. Mályusz Elemér és Szabó István. Századok 147. (2013) 33–62., itt: 56–62. 75 Wellmann I.: Ismertetés i. m. 473–485. A két történész viszonyához ekkoriban lásd például Szabó István könyvismertetése Wellmann Imre: A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása, különös tekintettel az 1770–1815. esztendőkre című könyvéről. Századok 68. (1933–1934) 432–435.
