Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
MIKÓ GÁBOR 615 megyékben fekvő királyi városok ősszel már külön tárgyaltak arról, hogy megfizessék-e az előre követelt Mihály-napi adót. 201 A szászok adóterhei szintén igen magasak voltak. Először 14 000 forintot kellett fizetniük 1513 György-napjáig,202 majd az ősz folyamán újabb 25 000 forintot vetettek ki rájuk, amelyet az uralkodó büntetésből utóbb 40 000-re emelt.203 Ez a hatalmas összeg azonban már behajthatatlannak bizonyult: nemsokára 27 000 forintra csökkentették ugyan, de a befizetése – minden siettetés ellenére – már az 1514. esztendőre maradt.204 A kincstár minden rendkívüli adó kivetése ellenére üres maradt, hiszen az év végén az uralkodó már a városok jövő évi (1514. évi) adóit is elkezdte lekötni. Ez azzal magyarázható, hogy az egyforintos adóból – az adózók körének kibővítését is figyelembe véve – elméletileg legalább 2000 forint jövedelem származott volna, 205 amelynek azonban a fele, mint láthattuk, gyakorlatilag egész évben hiányzott a bevételek közül. Ezt az összeget a király fennhatósága alá tartozó különböző városokra, illetve a szászokra újra és újra kivetett magas adók legfeljebb részben ellensúlyozhatták. III. Források Az alábbiakban közlöm az 1513. év országgyűléseivel kapcsolatos két legfontosabb forrást, amelyek eddig még nem jelentek meg nyomtatásban. Az esztendőben tartott további diéták határozatairól hasonló iratok – legalábbis az általam átvizsgált kútfők tanúsága szerint – nem maradtak fenn. 1. 1513. február 9., Buda. II. Ulászló király parancsa az ország vármegyéihez, amelyben közli a török fenyegetés miatt 1513. január 15-én összeült országgyűlésen megszavazott, adószedéssel kapcsolatos 201 Vö. 134. jegyz. 202 Rechnungen der Stadt Kronstadt I. i. m. 197., 198. és DF 247560., DF 246057. 203 Neumann T.: Bulgária – Erdély – Temesvár i. m. 116., vö. Székely oklevéltár. V. (1296–1603). Szerk. Szádeczky Lajos. Kolozsvár 1896. 924–926. számú dok. – 1492-ben 20 000 forint volt a szászok adója, míg 1494-ben 21 000-re, egy évvel később pedig 23 000-re rúgott. Neumann T.: Városok adóztatása i. m. 30., 37–38., 71. 204 Erről a brassói számadáskönyvekből tudunk: „Item in taxa regia, quam magnificus dominus Johannes Borne-Myssa super universitatem omnium Saxonum imposuerat flor. viginti septem milia florenorum etc. praesentavimus villico flor. 2220.” – Az 1514. évi kiadások első tétele. (Rechnungen der Stadt Kronstadt i. m. 202.) Saját lakosaitól az összeget két részletben szedte be a város: 1514. március 27-én, illetve december 15-én. (Uo. 201.) Mindkét bejegyzésben feltüntették, hogy a Bornemissza János által kivetett 27 000 forintos királyi adóról van szó. Az adó még a csökkentett összeggel is magas volt, az 1514. év végén több mint 400 forint volt a város költségvetésének deficitje. 205 Neumann T.: Királyi hatalom i. m. 53. – C. Tóth Norbert az 1522. év esetében 250 000 forint körüli összeggel számolt, lásd C. Tóth N.: Költségvetés i. m. 122–124.
