Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
OSZMÁNELLENES HADJÁRATOK LEHETŐSÉGEI A 16. SZÁZAD ELEJÉN 592 Miklós-féle formuláskönyv84 tanulmányozása közben bukkantam rá egy olyan levélre, amely ennek a némiképp rejtélyes gyűlésnek a meghívólevele. A forrásra tudomásom szerint eddig egyedül Pálosfalvi Tamás figyelt fel.85 Mivel a szegedi gyűlés összehívásának körülményeiről számos unikális adattal szolgál, így részletesebben is ismertetem. Bevezetőjében arról esik szó, hogy miközben Ulászló visegrádi udvarában tartózkodott, a nyolcados törvényszékre Budán összegyűlt nemesek egy több mint 50 főből álló küldöttséget menesztettek hozzá, amelyben ott voltak a királyi tábla ülnökei is.86 Ők beszámoltak az uralkodónak a Temesközt a közelmúltban ért török betörésről, és egyúttal bizonyos cikkelyeket is hoztak magukkal Budáról, amelyekhez kérték a király beleegyezését. Ulászló – folytatódik a szöveg – erre parancsot adott, hogy az artikulusokat a jelenlévő főpapok és főurak a küldöttséggel együtt vizsgálják át, ami meg is történt. A deputáció fő kívánalma az volt, hogy a király a főpapok, a főurak és a saját csapatait rendelje „egy kijelölt helyre” (ad locum deputatum ), továbbá parancsolja meg az ország nemeseinek hadba szál lását is, akik Szeged városában akartak gyülekezni. Miután az uralkodó visszatért Budára, a jelenlévő nemesek ismét megajánlották az 50 dénáros adót, amint azt már egyszer „az elmúlt vízkereszt nyolcadán tartott” országgyűlésen is tették. (Ez az adat teszi kétségtelenné, hogy a formuláskönyvbeli, dátumformula nélküli levél 1513-ban kelt.)87 Az oklevél végén Ulászló egyrészt a csapatok gyülekezését, másrészt az új adó mihamarabbi beszedését rendelte el, és egyúttal arra is ígéretet tett, hogy ha lehetséges lesz, maga is táborba száll. 88 A levél, miként szövege utal is rá, eredetileg egy „mellékletet” is tartalmazott, mégpedig azokat a – sajnos fenn nem maradt – cikkelyeket, amelyeket a nemesi deputáció az uralkodóhoz Visegrádra vitt, és amelyekhez egyes főpapok és főurak is beleegyezésüket adták. Ezek az artikulusok nagy valószínűséggel a hadbaszállás szabályait tartalmazták. Ezen adatok alapján úgy tűnik, hogy a szegedi gyűlést nem klasszikus országgyűlésnek tervezték, sokkal inkább egy hadjárat előtti seregszemlének. 89 84 Lásd 1. jegyz. 85 Pálosfalvi, T.: From Nicopolis i. m. 339–340. 86 A királyi tábláról és az ülnökökről lásd Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség i. m. 343–354. 87 Formuláskönyvről lévén szó, a levélből a dátum hiányzik. 88 Lásd Függelék III/2. 89 Ilyen tervezett hadjárat előtti országgyűlés volt például az 1501 szeptemberében Tolnán tartott kongregáció is. Lásd C. Tóth Norbert: Az 1501. évi tolnai országgyűlés. Adatok a királyi adminisztráció működéséhez. Századok 143. (2009) 1455–1481., különösen: 1457–1460.; A tényleges hadmozdulatokról Tommaso Amadei esztergomi érseki helynök levelei közt is találhatóak adatok: Királyné Belcsák Eszter: Tommaso Amadei esztergomi érseki helynök levelei a Modenai Állami Levéltárban. In: Vestigia. Mohács előtti magyar források olasz könyvtárakban. Szerk. Domokos György – Mátyus Norbert – Armando Nuzzo. Piliscsaba 2015. 157–159.
