Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
OSZMÁNELLENES HADJÁRATOK LEHETŐSÉGEI A 16. SZÁZAD ELEJÉN 590 Az események igen gyorsan játszódhattak le. Január 24-én még biztosan tartott az országgyűlés.71 A megváltoztatott adószabályokat február 9-én küldték meg a megyéknek, ám a diéta zárultának terminus ante quem jét mégsem e dátum, hanem Ippolito d’Este bíboros, egri püspök február 5-én, Bécsben kelt levele adja meg, amelyben már tudott az országgyűlés berekesztéséről.72 A generális kongregáció legvalószínűbben január végén, tehát az 1498. évi dekrétumban meghatározott két hét után zárulhatott, ekkor távozhatott a résztvevők többsége. Az ezt követő napokban érkezhetett a hír a török támadásokról, ekkor változtathatták meg az országgyűlési határozatokat. Van azonban egy másik lehetőség is, mégpedig, hogy a király környezetében már korábban is tudtak a török támadásokról, ám a diéta meglehetősen udvarellenes hangulata miatt a szokásosnál jóval rövidebb határidőn belül behajtandó adóról a döntést akkorra halasztották, amikor a résztvevő nemesek nagy része szétoszlott Budáról. 73 Akárhogyan is történt, annyi bizonyos, hogy az adót az utolsó fillérig a törökellenes hadikiadásokra szánták, hiszen ez áll a megyéknek küldött parancsokban is. A beszedéséről mindössze két adat tájékoztat. Március közepén olvasni arról, hogy Várdai Ferenc váci püspök kieszközölte, hogy egy korábban az uralkodónak adott 800 forintos kölcsön fejében a saját és testvérei birtokairól az ötvendénáros adót a mondott összeghatárig a maga számára szedhesse be.74 Nem sokkal ezt követően pe dig egy királyi oklevélből arról értesülünk, hogy pár nappal korábban Dubraviczky Mihály Nagylucsei Dóci Ferencet azzal vádolta meg az udvarmester előtt, hogy a „végvárak adóját” Zólyom megyei birtokai után nem fizette meg.75 Az erdélyi szászokra, mint már láttuk, 1512 decemberében 14 000 forintos rendkívüli adót vetett ki a kincstartó, így a januári diéta újabb adót nyilván nem rótt ki rájuk. Hasonló okból ugyanez lehetett a helyzet a királyi városok esetében is. Az egyháziak adózására április végéig nem találtam adatot. Ennek ellenére a fenti két forrás alapján nincs okunk kételkedni abban, hogy az 50 dénáros adó behajtását legalábbis megkezdték. 71 Pálosfalvi T.: Bajnai Both i. m. 295. 72 Óváry Lipót: A Magyar Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának oklevél-másolatai. I. füzet. Bp. 1890. 1048. számú dok. A bíboros-püspök február 7-én érkezett Budára. Lásd uo. 1049. számú dok. 73 Januári támadás(ok)ról nem szólnak a velencei követ jelentései. Surian február 25-ei levelében azonban már szó volt arról, hogy a törökök elfoglaltak egy Zengghez közeli várat (a név a jelentés Sanutoféle kivonatából hiányzik), az udvarban pedig „nagy a zavarodottság”: „come Turchi fanno processo contra Hongari, hanno preso uno castello vicino a Segna nominato [...], et quelli Signori Hongari non sanno che farsi; e come quelle cose deli e in confusiom grande.” – Wenzel G.: Marino Sanuto II. i. m. 234. Egy datálatlan, Velencébe valamikor befutott és márciusban iktatott jelentés szerint pedig a törökök két fontos várat elfoglaltak a királytól. Uo. 233., idézi Pálosfalvi T.: Bajnai Both i. m. 298. 74 DL 82358. (1513. márc. 12.) 75 DL 22407. (1513. márc. 21. – „subsidium castrorum nostrorum finitimorum”.)
