Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Mátyás-Rausch Petra: Társadalmi mobilitás az erdélyi kincstári igazgatásban (1571–1629)
5 századok 154. (2020) 1. szám Mátyás-Rausch Petra TÁRSADALMI MOBILITÁS AZ ERDÉLYI KINCSTÁRI IGAZGATÁSBAN 15711629 * Az erdélyi állam kincstári igazgatásának, az ott szolgáló hivatalnokok életpályájának vizsgálata első pillantásra nem tűnhet nehéz feladatnak, hiszen már komoly előmunkálatok állnak a kutatók rendelkezésére,1 többek között Trócsányi Zsolt is foglalkozott ezzel a témával.2 Ennek ellenére, ha felütjük „Trócsányit” a kincstári igazgatásról szóló fejezetnél, egymás után sorjáznak a szerző által nyitva hagyott, érdekesebbnél érdekesebb kérdések, meg nem oldott problémák. Ezek közé tartozik a kincstári igazgatásban dolgozó hivatalnokok, tisztségviselők hivatali előmenetele, karriertörténete és az ehhez szorosan kapcsolódó társadalmi mobilitás problematikája is. 3 A rendi társadalom társadalmi mobilitásának vizsgálata önmagában sem egyszerű feladat, hiszen ezt a fogalmat leginkább az indusztriális, posztindusztriális társadalmakkal azonosítják, jóllehet a 16–17. században is létezett a társadalmi – vertikális és horizontális – mobilitás bizonyos mértéke.4 Esetünkben előnyt élvez a fejedelemség államigazgatásában, köztük a kincstári igazgatásban dolgozók vertikális mobilitásának vizsgálata – jóllehet a horizontális mobilitásra is jócskán akad példa,5 ugyanis a szociális emelkedésen keresztül lehet a legjobban * A tanulmány a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet kutatóműhelyében készült, megírását az NKFI 124684 számú fiatal kutatói pályázata támogatta. 1 A teljesség igénye nélkül lásd Oborni Teréz: Erdély pénzügyei I. Ferdinánd uralma alatt 1552–1556. (Fons Könyvek 1.) Bp. 2002. 2 Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690. (Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 6.) Bp. 1980. 320–337. 3 Noha a kormányzat- és igazgatástörténeti kutatások létjogosultsága nem vitatott, a mai napig érvényesek Jakó Zsigmondnak a múlt század közepén e tárgyban leírt gondolatai, miszerint a fejedelemség gazdasági, igazgatási és társadalmi „organizmusa” nagyrészt feltáratlan. Lásd Jakó Zsigmond: Adatok a dézsma fejedelemségkori adminisztrációjához. Kolozsvár. 1945. 3–4. A könyv közrebocsátásáért köszönetet mondok Jakó Klárának. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az MTA BTK Történettudományi Intézet közös szervezésében 2015, 2016-ban és 2018-ban megtartott Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben címet viselő konferenciák többek között ezt az űrt próbálják meg kitölteni. A 2015. évi tudományos tanácskozás előadásainak szerkesztett változatát lásd Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben. Szerk. Bogdándi Zsolt – Fejér Tamás. (Erdélyi tudományos füzetek 287.) Kolozsvár 2017. 4 Olga Khavanova: „Kitűnő tehetséggel ellátott, különböző nyelveket tudó, jogok tudásával rendelke ző...” Hivatalnoki pályafutások a Magyar Kamaránál a felvilágosult abszolutizmus idejében. Századok 148. (2014) 1213. 5 Vö. Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere. Századok 142. (2008) 940. A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON
