Századok – 2020

2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban

MIKÓ GÁBOR

581

A történetet több írásában ismertető Pálosfalvi Tamás a következőképpen interpretálja az eseményeket. A törökök – kihasználván egyrészt az erőfölényüket, másrészt a magyar határvédelem megosztottságát – egy időben több határszakaszon indítottak támadást. Egy seregük betört a Temesközbe, ám ez vereséget szenvedett Bátori István temesi ispántól. Közben azonban a boszniai fronton az oszmán fősereg elfoglalta a szreberniki bánság várait.21

Kubinyi András korábban térképre is rávetítette az eseményeket, amelyből látható, hogy a veszteség azért volt különösen súlyos, mert így a törökök, felszámolván a külső végvárvonal egy részét,22

egy széles szakaszon kijutottak a Szávához.

23

E rekonstrukciót csaknem teljes egészében el tudom fogadni, csupán néhány további adatra hívom fel a figyelmet. Hogy az eseményeket összefüggésükben lássuk, a történet fonalát az 1512. év tavaszán célszerű felvenni.

Ezen esztendő áprilisának végén II. Bajezid szultánt lemondatta a fia, Szelim, és elfoglalta a török birodalom trónját. Ez azt jelentette, hogy az Ulászló és Bajezid között 1511-ben megkötött, öt évre szóló fegyverszünet érvényét vesztette. A magyar uralkodó a dalmát származású neves humanistát, Felice Petanziót24 május közepe táján Konstantinápolyba küldte az oszmán birodalom aktuális hatalmi viszonyainak kipuhatolására, ám a követnek nem volt felhatalmazása arra, hogy az új szultánnal meghosszabbítsa a fegyverszünetet.25

Petanzio még Szelimnél időzött,26

amikor Magyarországon, meglehetősen szokatlan időben, június legvégén valamiféle országgyűlést, de legalábbis nagyobb királyi tanácsülést tartottak, amelynek magyarázatát abban lelhetjük fel, hogy a törökök betörtek Horvátországba.27

Mindez nyilván az új szultán jóváhagyásával történt, aki ily módon is megpróbálta rávenni Ulászló királyt arra, hogy minél gyorsabban megkössék a fegyverszünetet, erre ugyanis ekkor az oszmán uralkodónak 21 Pálosfalvi Tamás: Bajnai Both

i. m. 291.; Pálosfalvi, T.: From Nicopolis

i. m. 335–337.

22 Pálffy Géza: A

török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. sz. elejéig. (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz.) Történelmi Szemle 38. (1996) 171–172.

23 Kubinyi András: A

szávaszentdemeter–nagyolaszi győzelem 1523-ban. In: Uő: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. Bp. 2007. 123.

24 Személyéről legújabban lásd Luka Špoljarić:

Feliks Petančić. In: Christian–Muslim Relations. A

Bibliographical History. Vol. VII. Central and Eastern Europe, Asia, Africa and South America (1500–

1600). Eds. David Thomas – John Chesworth. Leiden–Boston 2015. 50–57. (A korábbi szakirodalom felsorolásával.); Bálint Lakatos

– Géza Dávid: Osman ve Orhan’dan II. Bayezid’e: Avrupa’da hazırlanan ilk Osmanlı silsilenamesi ve Feliks Petancius. In: Uluslararası Orhan Gazi ve Kocaeli Tarihi ve Kültürü Sempozyumu. Szerk. Haluk Selvi et al. Kocaeli 2019. 489–512. 25 Fodor Pál – Dávid Géza: Magyar–török béketárgyalások 1512–1514-ben. Történelmi Szemle 36. (1994) 201. A szerzők tanulmányukban részletesen ismertetik a követküldést megelőző eseményeket is.

26 Uo. 203.

27 Szakály Ferenc: Javaslat a „Monumenta Archivalia Historiam Regni Hungariae Medii Aevi Illustrantia” munkálatainak beindítására. Levéltári Közlemények 63. (1992) 168. Forrása: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 22318. jelzetű oklevele. Említi: Pálosfalvi T.:

Bajnai Both

i. m. 289.