Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
577 SZÁZADOK . () . SZÁM Mikó Gábor OSZMÁNELLENES HADJÁRATOK LEHETŐSÉGEI A 16. SZÁZAD ELEJÉN* Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban Tanulmányom kiindulópontját egyetlen datálatlan, a Regalis pro dieta in Zegedino celebranda címet viselő oklevél adta, amelyet az Oláh Miklós-féle formuláskönyv anyagának feldolgozása közben találtam meg.1 Miután a forrás szövegét sikerült az 1513. esztendőhöz kapcsolnom, rájöttem, hogy a benne leírtak az oszmán–magyar végvári harcok egy alig ismert szakaszáról számolnak be. E periódus kezdete 1512 őszére nyúlik vissza, amikor egyes boszniai erősségek török kézbe kerültek – ezt az eseménysort szokta a szakirodalom a „szreberniki bánság elvesztése” címmel aposztrofálni. Vizsgálatom alapjául e várak elestét választottam, elsődleges célul pedig azt tűztem ki, hogy az 1512 októbere és 1514 tavasza közé eső másfél év történetét rekonstruáljam, különös tekintettel az oszmánellenes hadműveletekre. 2 Szrebernik elestének időpontja Történetíróink közül elsőként Istvánffy Miklós számolt be Szrebernik török kézre kerüléséről. Tudósítása szerint a várnak – akárcsak az annak közelében fekvő Szokolnak3 és Tessánynak – Matucsinai (Matusnay) Tamás volt a kapitánya, * A tanulmány az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíjának (BO 00020/18/2) támogatásával készült. – Írásom első, 2015-ben elkészült változatának alapos korrektúrájáért C. Tóth Norbertet, Lakatos Bálintot, Neumann Tibort és Pálosfalvi Tamást, míg a 2019. évi végleges szöveg ellenőrzéséért és kiegészítéseiért C. Tóth Norbertet illeti köszönet. 1 Az oklevelet lásd Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 282621., fol. 112r-v. (Kiadását lásd a Függelékben.) – A formuláriumről bővebben: Mikó Gábor: Oláh Miklós formuláskönyve. Bevezető tanulmány egy kritikai kiadáshoz. Történel mi Szemle 61. (2019) 617–632. 2 Pálosfalvi Tamás nemrégiben megjelent monográfiája szintén feldolgozta e másfél év hadtörténetét, de szintetizáló jellegénél fogva nem törekedhetett a teljességre: Tamás Pálosfalvi: From Nicopolis to Mohács. A History of Ottoman–Hungarian Warfare, 1389–1526. (The Ottoman Empire and Its Heritage 63.) Leiden–Boston 2018. 329–348., különösen: 334–344. – A tanulmány záró dátumát pedig az indokolta, hogy az 1514 tavaszán kezdődő keresztes háborúval kapcsolatos események már szerepelnek C. Tóth Norbert és Neumann Tibor 2015-ben megjelent tanulmányaiban: C. Tóth Nor bert: Az 1514. márciusi országgyűlés. Politikatörténeti események Magyarországon a parasztháború kitöréséig. In: Keresztesekből lázadók. Tanulmányok 1514 Magyarországáról. Szerk. C. Tóth Norbert – Neumann Tibor. Bp. 2015. 31–79.; Neumann Tibor: Bulgária – Erdély – Temesvár. Szapolyai János és a parasztháború. Bp. 2015. 103–154. 3 Szokol néven középkori források négy, egymástól eltérő helyen fekvő boszniai várat is említenek. Ez esetben a mai Gračanica várostól néhány kilométerre északkelet felé fekvő egykori erősségről van TANULMÁNY
