Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Ugrai János: Iskolai sikerek és társadalmi emelkedés. A sárospataki példa a 19. század első felében
ISKOLAI SIKEREK ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉS 54 legfeljebb ezt tudta elérni akkor.) Sárospatakkal mégsem így történt: a jogászképzés egészen a 20. század elejéig, a bölcsészeti és teológiai akadémia a kommunista államosításig, a tanítóképző pedig azon is túl működött. Sárospatak pedig évszázadokon át erőn felül bocsátotta ki a professzori katedráig, akadémiai tagságig szóló tanulmányi útlevelet. 4 Úgy tűnik, a társadalmi mobilitásban oly fontos szerepet játszó oktatási re zilienciának (a nehézségekkel megküzdő, rugalmas alkalmazkodás révén a megújulás képességének) egy különösen tartós, talán történészi eszközökkel is vizsgálható példájáról van szó. Célom ennek megfelelően kettős. Először a társadalmi mobilitás, az oktatás-társadalomtörténeti kutatások és az oktatási reziliencia jelensége közötti kapcsolatot kívánom megteremteni. Tanulmányomban ennek tükrében az 1800-as évek első felének sárospataki kollégiumi viszonyaira, azon belül a tanulmányi siker és a későbbi karrier összefüggéseire koncentrálok, elsősorban az éltanulók és a seniorok körében. Társadalmi mobilitás – az oktatás társadalomtörténete – oktatási reziliencia Az iskolának és az iskolázásnak a mobilitásban, társadalmi emelkedésben betöltött szerepe kedvelt kutatási téma. A magyarországi társadalomtörténészek – igazodva a több évtizedes nemzetközi kutatási tendenciákhoz – szívesen vizsgálják az oktatásnak a társadalmi struktúra alakulására gyakorolt hatását.5 Az egyik gyakori megközelítési mód, amikor egy vagy több iskola (esetleg rész-iskolahálózat) igénybevevőinek a társadalmi hovatartozását próbáljuk rekonstruálni, és ennek nyomán igyekszünk összefüggéseket találni, tanulságokat levonni.6 Ez esetben először az oktatás belső struktúráját tárjuk fel – jobbára az oktatáson túli, társadalomszerkezeti kategóriák segítségével –, s az így kapott képet vetjük össze a társadalom általános állapotával, tagolódásával. A másik irány, amikor bizonyos rendezőelv szerint, például foglalkozás, nemzetiség, felekezet, lakóhelyhez kötődés alapján különítjük el a vizsgált társadalmi csoportot. Ilyenkor a csoportba 4 Bolvári-Takács Gábor: Követek és követők. Közelítések Sárospatak szellemi hatástörténetéhez. Sáros patak 2015. 5 Az elmúlt évtizedek termését Sasfi Csaba tekintette át a közelmúltban, lásd Sasfi Csaba: Oktatás és társadalom kölcsönhatása történeti perspektívában. Megközelítések és eredmények. In: Iskola, művelődés társadalom. Szerk. Sasfi Csaba – Ugrai János. Bp. 2017. 9–33. (Ebben a szerző felvázolja a téma nemzetközi szakirodalmi trendjeit is – amire itt nem térek ki.) 6 Példálul lásd Sasfi Csaba: Gimnazisták és társadalom Magyarországon a 19. század első felében. (Társadalomtörténeti monográfiák 4.) Bp. 2013. Továbbá lásd Benda Gyula: Kisvárosi gimnázium és tár sadalma. Egy mezővárosi gimnázium helybeli diákjai a 19. század első felében. Korall 2001. 3–4. sz. 104–128.
