Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Peterecz Zoltán: Royall Tyler és a magyar pénzügyi krízisek a két világháború között
ROYALL TYLER ÉS A MAGYAR PÉNZÜGYI KRÍZISEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 530 gazdaság legfontosabb aspektusa volt – az ország bevételei is emelkedtek, csakúgy, mint a munkaerőpiacon elhelyezkedők száma és a fogyasztás. Noha az össztermelés valóban nőtt, és a nehéz- és könnyűipar is jobban teljesített, a külkereskedelem volumene még mindig csak kevesebb mint fele volt az 1929-es évinek, és a megélhetési költségek is emelkedtek. Az adósság rendezése viszont kezdett megoldódni, a klíringegyezmények helyett ismét a pénzügyi tranzakciók kaptak szerepet.44 Nem csoda, ha Tyler a Népszövetség Pénzügyi Bizottsága előtt úgy nyilatkozott: „Magyarország helyzete ígéretes jeleket produkál”. 45 Mivel az 1937-es adatok alátámasztották a korábbi pozitív jelentéseket és számokat, elérkezett az idő, hogy Tyler befejezze második magyarországi küldetését. Ennek megfelelően az utolsó negyedévi jelentésében mérleget vont az elmúlt hat évről és annak eredményeiről. Az ország pénzügyi helyzete kielégítő lett, a Nemzeti Bank és a Kincstár megerősödött, a költségvetés már harmadik éve egyensúlyban állt, nem volt infláció, a külföldi hitelezők nagy része elfogadta a magyar ajánlatot az adósságrendezésre vonatkozólag, az adósságállomány öt milliárd pengőről egynegyedére zsugorodott, és végre a külkereskedelem is kitett magáért, ugyanis az első világháború óta először jelentkezett a legmagasabb export többlettel. Tyler nem győzte dicsérni a Gömbös halála utáni Darányi Kálmán vezette magyar kormányt az együttműködéséért és az esetenkénti bátor és fájdalmas döntésekért, amelyek szerinte elengedhetetlenek voltak a siker érdekében. Smithhez hasonlóan, zárszavában Tyler is azt a figyelmeztetést fogalmazta meg, hogy Magyarországnak nagyon óvatosan kell őrködnie a nehéz küzdelem árán elért sikerei felett, és a jövőben nem szabad felelőtlen költekezésbe kezdenie.46 Mindezek alapján érhető, ha Tyler az általa viselt ellenőrző poszt megszüntetése mellett kardoskodott. Úgy gondolta, a magyarok „hűségesen viselkedtek a Pénzügyi Bizottsággal szemben számos kritikus éven keresztül”, és nem csupán megérdemelték az ellenőrzés megszüntetését, de igen neheztelnének, amennyiben ez nem történik meg.47 Mivel a magyar fél előbb-utóbb maga indít ványozta volna a kontroll megszüntetésének kérdését, Tyler úgy érvelt, jobb, ha azt a Népszövetség kezdeményezi. Hasonlóan gondolkodott Alexander Loveday, 44 LNA, P. 32, Royall Tyler Papers, 1920–1944, Box 261, Folder 6. Financial Committee, Sixty- Second Session, Verbatim Report of the Second Meeting, Geneva, September 14, 1936; LNA, Section 10C, Finance, Financial situation of Hungary, Box 4594, File 27345. Financial Position of Hungary in the Fourth Quarter of 1936, Twenty-first Quarterly Report by Mr. Royall Tyler; League of Nations: Official Journal 17. (1936) November 1341–1342. 45 LNA, P. 32, Royall Tyler Papers, 1920–1944, Box 261, Folder 6. Financial Committee, Minutes of the meeting, December 7, 1936. 46 LNA, Section 10C, Finance, Financial situation of Hungary, Box 4594, File 32998. Twenty-fifth and Final Report by Mr. Royall Tyler. 47 Bliss-Tyler Correspondence. Royall Tyler Mildred Barnes Blissnek, 1937. szept. 4. (https://bit.ly/ 3bRSFM7, letöltés 2019. ápr. 2.)
