Századok – 2020

2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Lévai Csaba: Szempontok az amerikai (1776) és a magyar (1849) Függetlenségi Nyilatkozat összehasonlításához

SZEMPONTOK AZ AMERIKAI (1776) ÉS A MAGYAR (1849) FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATHOZ 480

Arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a magyar dokumentum befejező részében kétszer is újbóli hivatkozás történik „nemzetünk elidegeníthetetlen természetes jogaira”, ami ebben a tekintetben az első részhez kapcsolja ezt a szakaszt. Részben ezekre a sajátosságokra hivatkozva állapította meg a magyar Nyilatkozat egyik utóbbi elemzésében Miru György, hogy szerinte nyelvi szempontból „a szöveg két nagy egységre tagolódik, az egyiket a deklaratív első bekezdés és a határozati pontokat kifejtő utolsó bekezdések alkotják, a másikat a deklarációt alátámasztó indoklás”. Úgy vélte, hogy a magyar Nyilatkozat „első és utolsó bekezdéseiben az állami frazeológia érvényesül”, míg a középső részben a történeti érvelés dominál. S mivel a magyar Nyilatkozat elméleti érvrendszeréből hiányzik a társadalmi szerződés eredeti értelmében megfogalmazott gondolatára való hivatkozás, valamint a természetjogi felfogás rendszeres kifejtésére sem kerül sor, s mivel a történeti jogi érvelés a szöveg minden részében megtalálható, a középsőben pedig uralkodó, így az is felvethető, hogy Kossuth a történeti érveket tartotta fontosabbnak vagy legalábbis hatásosabban alkalmazhatónak.

14 Mindkét dokumentum leghosszabb része az a középső egység, amelyben Jefferson és Kossuth az észak-amerikai brit gyarmatokat, illetve Magyarországot ért sérelmeket sorolja fel. Fontos különbség azonban, hogy a magyar Nyilatkozat második része sokkal hosszabb, mint amerikai társáé. Az előbbi esetében ez körülbelül tizennégy nagy alakú nyomtatott oldalt tesz ki, míg Jefferson beérte három hasonló nagyságú oldallal. Amint azt David Armitage némi iróniával megállapította, a magyar „dokumentum lehet a valaha kibocsájtott leghosszabb függetlenségi nyilatkozat. Nagy része háromszáz év magyar történelmét a Habsburg monarchia általi elnyomatás sorozataként mondja el”.

15

E különbség egyik oka az, hogy Kossuthnak nagyobb időtávlatra kellett visz

szatekintenie, hiszen a Habsburg-dinasztia több mint háromszáz évvel a magyar dokumentum elfogadása előtt került tartósan hatalomra Magyarországon, míg az amerikai Nyilatkozat megfogalmazói legfeljebb 1607-ig, Virginia, az első állandó észak-amerikai angol gyarmat megalapításáig tudtak visszatekinteni. Valójában azonban a helyzet az, hogy mindkét dokumentumban a friss, aktuális bitorlások felsorolása dominál, s jóval kevesebb szó esik a korábban elszenvedett javára. Ez a folyamat csak 1781 elejére fejeződött be. Alan Taylor: American Revolutions: A

Continental History, 1750–1804. New York, NY 2016. 337–339.

14 A magyar nemzet Függetlenségi Nyilatkozata i. m. 910.; Miru György: Kossuth a politikai (nyelv)

újító. Nyelvi és szemléleti fordulat a Függetlenségi Nyilatkozatban. In: „Politica philosophiai okoskodás”. Politikai nyelvek és történeti kontextusok a középkortól a 20. századig. Szerk. Fazakas Gergely Tamás – Miru György – Velkey Ferenc. Debrecen 2013. 277–278.

15 Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusban összegyűlt képviselőinek nyilatkozata i. m. 98–

101.; A magyar nemzet Függetlenségi Nyilatkozata i. m. 896–910.; Armitage, D.: The Declaration of Independence i. m. 124.