Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Lévai Csaba: Szempontok az amerikai (1776) és a magyar (1849) Függetlenségi Nyilatkozat összehasonlításához
LÉVAI CSABA 477 ezért – Pauline Maier értékelésével összhangban és csakis ebben az értelemben – tekintem Jeffersont az amerikai Nyilatkozat szerzőjének. 5 Ezzel az eljárással szemben a magyar országgyűlés fordított logikával dolgozott. A képviselőház 1849. április 14-én zárt ülésen fogadta el a függetlenség kimondására, a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztására, a szomszédos népekkel való békés viszonyra, illetve az eljövendő kormányforma meghatározásának mikéntjére vonatkozó négy határozati javaslatot, amelyek majd a magyar Függetlenségi Nyilatkozat utolsó nagy szerkezeti egységét alkotják. Ezt követően döntött arról, hogy „minthogy itt elvek vannak megállapítva, azokat szükséges formulázni”, mely feladat elvégzésére „közhelyeslés” mellett Kossuth Lajost (1802–1894), Szacsvay Imrét (1818–1849) és Gorove Istvánt (1819–1881) választotta meg. A felsőház szintén április 14-én fogadta el a négy határozati javaslatot, a megszövegező bizottság tagjává pedig Horváth Mihályt (1809–1878) és Hunkár Antalt (1783–1862) jelölte ki. 6 Szabad György, Urbán Aladár, Závodszky Géza és Frank Tibor kutatásai alaposan feltárták, hogy Kossuth Lajos már az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc előtt megtanult és olvasott angolul, s hogy az Egyesült Államok történelméről, gazdasági és társadalmi viszonyairól, illetve politikai berendezkedéséről is beható ismeretekkel rendelkezett.7 Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat szövegét is jól ismerte, hiszen azt nem csupán angol tudása révén, hanem Bölöni Farkas Sándor (1795–1842) 1834-ben megjelent könyvéből már magyar fordításban is olvashatta.8 Filológiai eszközökkel nem igazolt ugyan, de a fentebb mon dottak tükrében nagyon is elképzelhető, hogy a magyar országgyűlés a Második Kontinentális Kongresszus mintája alapján nevezett ki egy szintén öttagú bizottságot a magyar dokumentum megfogalmazására. Az elkészült Függetlenségi Nyilatkozatot április 19-én fogadta el a magyar országgyűlés. A végleges változat nagyobb mértékben tekinthető Kossuth Lajos művének, mint az amerikai Nyilatkozat végleges verziója Jeffersonénak. 5 Uo. 41–46., 97–143. Az idézet helye: 105. 6 Kossuth Lajos Összes Munkái XIV. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Második rész. 1849 január 1. – április 14. Szerk. Barta István. Bp. 1953. (a továbbiakban: KLÖM XIV.) 886–887. 7 Szabad Gy.: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről i. m.; Urbán, A.: A Lesson for the Old Continent i. m.; Urbán Aladár: Reformtörekvések és történelmi tanulságok: az alkotmányos fejlődés korabeli eredményei és a politikai publicisztika kezdetei Magyarországon, 1841–1842. Századok 114. (1980) 26–51.; Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a polgárosodó Magyarország. A kezdetektől 1848-ig. Bp. 1992. 224–229., 238–242., 247–248.; Frank Tibor: Az emig ráns Kossuth és a politikai marketing születése. In: Kossuth Lajos a „magyarok Mózese”. Szerk. Hermann Róbert. Bp. 2006. 177–212.; Frank Tibor: Kossuth és Shakespeare. Nyelv és politika. In: Uő: Britannia vonzásában. Bp. 2018. 17–37. 8 Bölöni Farkas Sándor: Napnyugati utazás – Napló. Bp. 1984. 351–356.
