Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Lévai Csaba: Szempontok az amerikai (1776) és a magyar (1849) Függetlenségi Nyilatkozat összehasonlításához
475 SZÁZADOK . () . SZÁM Lévai Csaba SZEMPONTOK AZ AMERIKAI 1776 ÉS A MAGYAR 1849 FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATHOZ ÖSSZEHASONLÍTÁSÁHOZ Nem én vagyok az első, akinek feltűnt az 1776. július 4-én elfogadott amerikai, illetve a valamivel több mint hetven évvel később, 1849. április 19-én ratifikált magyar Függetlenségi Nyilatkozat hasonlósága. Azok a történészek azonban, akik a két Nyilatkozat összehasonlítására vállalkoztak, leginkább a két dokumentum szerkezeti felépítését, eszmetörténeti forrásait és formális jogtörténeti vonatkozásait vetették össze. Ugyanakkor, kevésbé vállalkoztak a két Nyilatkozat szövegének textuális jellegű elemzésére, illetve annak vizsgálatára sem tértek ki, hogy az „erőszak elemek” milyen szerepet játszottak az amerikai és a magyar Függetlenségi Nyilatkozat érvrendszerében és retorikai kompozíciójában.1 Tanulmányomnak nem célja a két dokumentum minden részletre kiterjedő összehasonlítása, a hangsúlyt az utóbb említett szempont vizsgálatára helyezem, s ezen túlmenően csak néhány – ehhez kapcsolódó – aspektust vonok be az elemzésembe. Ilyen az amerikai és a magyar Nyilatkozat szerzőségének kérdése, valamint az is, hogy elemzésemben a két szöveg melyik változatát használom. Ezek megválaszolása a két dokumentum keletkezési körülményeinek vizsgálatára vonatkozó rövid kitérőt indokol. A két Nyilatkozat keletkezési körülményei Richard Henry Lee (1732–1794) virginiai képviselő, állama törvényhozó gyűlésének utasítását követve 1776. június 7-én terjesztette be a Második Kontinentális Kongresszusban a függetlenség kinyilatkoztatására vonatkozó határozati 1 A teljesség igénye nélkül az alábbi munkák foglalkoztak a két nyilakozat összehasoníltásával: Révész Imre: Kossuth és a Függetlenségi Nyilatkozat. In: Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára. Szerk. I. Tóth Zoltán. Bp. 1952. 439–440.; Képes György: Amerikai hatások Kossuth, valamint az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc alkotmányjogi gondolkodásában. In: 150 év: a magyar polgári átalakulás alkotmányos forradalma. Jogtörténészek 1848-ról. Szerk. Vörös Imre. Bp. 2000. 258.; Uő: Függetlenségi nyilatkozatok a 14. századi Skóciától a 19. századi Magyarországig. Jogtörténeti Szemle 8. (2006) 2. sz. 37–49.; Szabad György: Kossuth on the Political System of the United States of America. In: Études Historiques Hongroises 1975 publiées à l’occasion du XIVe Congrès International des Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. I. Bp. 1975. 501–529.; Uő: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedésé ről. Századok 109. (1975) 551–573.; Urbán Aladár: A Lesson for the Old Continent. The Image of America in the Hungarian Revolution of 1848/49. The New Hungarian Quarterly 17. (1976) 63. sz. 93.; Armitage, D.: The Declaration of Independence: A Global History. Cambridge, MA 2007. 124.
