Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Frank Tibor: Bevezető
FRANK TIBOR 473 Európai körutazása során Nixon és családja Budapesten 1963. július 16–19. között két és fél napot töltött el kísérőivel. Az egykorú magyar újságcikkek tanúsága szerint Nixon jól érezte magát Budapesten, magyarországi tapasztalatairól „pozitívan nyilatkozott”. A látogatás jelentőségét magyar részről Deák Nóra úgy foglalja össze, hogy „az 56-os forradalom és szabadságharc idején hivatalban lévő, másodszor megválasztott amerikai alelnök és későbbi elnök a szovjet blokk országai közül egyedül Magyarországot kívánta felkeresni – igaz, nem-hivatalos minőségben. A sajtója mind itthon, mind angol nyelvterületen kedvező volt, a kádári konszolidációnak, a Kádár-rezsim nemzetközi elfogadásának és az enyhülés politikájának minden bizonnyal jól jött és jót tett ez a látogatás”. A magyar–amerikai kapcsolatok feldolgozása évszázados historiográfiai múltra tekint vissza, de egységes, monografikus történeti áttekintés e kapcsolatrendszerről eddig nem született. Ám növekszik az emigrációval foglalkozó – főként magyar –, illetve a hatástörténettel foglalkozó – főként amerikai – résztanulmányok száma, továbbá több kutató vizsgálta a magyar–amerikai diplomácia-, gazdaság- és politikatörténet területét, s így együttvéve mind teljesebb kép rajzolódik ki az egykori és a mai Magyarország, illetve az Egyesült Államok kapcsolatairól. Az itt közölt munkák jól illeszkednek ehhez a mozaikhoz, gyakran új kérdésekkel, korszerű témaállítással, eddig fel nem használt forrásokkal, szokatlan következtetésekkel és egyre jobb angoltudással járulva hozzá egy mind fontosabb történeti képhez. Olvasóink kíváncsi figyelmét kérjük ehhez az igazán érdekes tematikus blokkunkhoz. Frank Tibor INTRODUCTION by Tibor Frank SUMMARY The first five articles serve as an introduction to aspects of Hungarian–American connections throughout modern history. Csaba Lévai discusses the Declaration of Independence issued by the United States in 1776 and the equivalent Hungarian document to follow in 1849. Tibor Glant provides the connection of U.S. diplomacy and relief in the critical year of 1919, a watershed between World War I and the rebirth of independent Hungary. Zoltán Peterecz introduces the influential American civil servant Royall Tyler who acted as a financial adviser to the Hungarian Government in much of the 1920s and 1930s. András Miklós Deák and Ádám Somorjai OSB remember U.S. diplomat Garret Ackerson who served as the host of József Cardinal Mindszenty in the first years of the his refuge
