Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Frank Tibor: Bevezető
469 századok 154. (2020) 3. szám BEVEZETŐ Fiatalabb történészeink magyar–amerikai kapcsolattörténeti tanulmányaiból gyűjtöttünk össze itt egy csokorra valót. Csaknem 200 év kapcsolat-, hatás- és érintkezéstörténetét mutatja be ez az öt tanulmány, a két ország Függetlenségi Nyilatkozatától egészen Mindszenty bíboros 15 éves menedékéig a budapesti amerikai követségen. Ezek az írások eredeti forráskutatásokból szerveződtek, hozzájárulnak mind a magyar, mind az amerikai történelem közelebbi megismeréséhez és megértéséhez. A Századoknak ebben a blokkjában kronologikus rend ben mutatjuk be őket, így könnyítve meg az egyetemes és a hazai történeti tájékozódást s a kettő kapcsolódását. Lévai Csaba debreceni egyetemi docens összehasonlító tanulmányt készített az amerikai (1776) és a magyar (1849) Függetlenségi Nyilatkozat elemzéséről. E két dokumentum szerkezeti felépítésének, eszmetörténeti forrásainak és jogtörténeti vonatkozásainak hasonlóságát már többen tanulmányozták. Lévai Csaba a két nyilatkozat szövegének textuális jellegű elemzésére vállalkozott, illetve azt vizsgálja, hogy „az ’erőszak elemek’ milyen szerepet játszottak az amerikai és a magyar Függetlenségi Nyilatkozat érvrendszerében és retorikai kompozíciójában.” Ez a célkitűzés vezeti a két dokumentum szerzőségének vizsgálatához, melynek kapcsán Lévai egyetértően idézi Pauline Maier amerikai kutatót, aki szerint az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat „nem Jefferson, hanem a Kongresszus nyilatkozata volt, nem egyetlen ember s még csak nem is egy bizottság, hanem emberek egy nagyobb csoportjának munkája volt”.1 „Ezzel az eljárással szemben, a magyar országgyűlés 1849-ben fordított logikával dolgozott” – írja Lévai Csaba. „A Képviselőház 1849. április 14-én zárt ülésen fogadta el a függetlenség kimondására, a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztására, a szomszédos népekkel való békés viszonyra, illetve az eljövendő kormányforma meghatározásának mikéntjére vonatkozó négy határozati javaslatot, amelyek majd a magyar Függetlenségi Nyilatkozat utolsó nagy szerkezeti egységét alkotják.” Ezen elvek megszövegezésére a Képviselőház Kossuth Lajost, Szacsvay Imrét és Gorove Istvánt, a Felsőház pedig Horváth Mihályt és Hunkár Antalt jelölte ki. Amint azt Lévai Csaba megállapítja, a végleges magyar változat inkább tekinthető Kossuth Lajos művének, mint az amerikai Nyilatkozat tényleges szövege Jeffersonénak. 2 1 Pauline Maier: American Scripture. Making the Declaration of Independence. Vintage, New York, NY 1998. 150. 2 A magyar nemzet Függetlenségi Nyilatkozata. Kossuth Lajos Összes Munkái XIV. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Második rész. 1849. január 1. – április 14. Szerk. Barta István. Bp. 1953. 894–912. MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK
