Századok – 2020
2020 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - IN MEMORIAM - Ormos Mária (1930–2019) (A. Sajti Enikő)
443 IN MEMORIAM ORMOS MÁRIA (1930–2019) pécsi egyetem és a bölcsészkar átszervezését, modernizálását, és a korábbinál jóval szélesebbre tárta a kapukat a külföldi egyetemek, szakmai körök, kutatóintézetek előtt. Vezetésével jött létre Pécsett a Magyarország és Európa a 19–20. században című Történész Doktori Program, évekig vezette az egyetem Doktori Bizottságát. Iskolateremtő tevékenysége ennek keretei között bontakozott ki igazán. A legtehetségesebb doktoranduszokat bevonta az oktatásba, írásaikat pedig megjelentethették az általa kezdeményezett Kutatási Füzetek ben. Tanítványai között számos határon túli magyar is volt, Újvidéktől Kolozsváron át Pozsonyig, de francia diákok mellett akadt Afrikából, sőt Japánból származó hallgatója is. Pályájának egy időben részét képezte az országos politikai életben való szerepvállalás is – rövid ideig országgyűlési képviselő, illetve az MSZMP Központi Bizottságának a tagja volt. Berend T. Iván és mások mellett ő is tagja volt annak a Pozsgai Imre vezette bizottságnak, amely 1989-ben 1956-ot ellenforradalom helyett népfelkelésnek minősítette, hozzájárulva az államszocializmus eróziójához, majd bukásához. S bár a rendszerváltás után politikai funkciót nem vállalt, interjúiban, publicisztikai írásaiban megőrizte a társadalmi kérdések iránti érdeklődését, és történelmi érvekkel járult hozzá egy-egy közéleti kérdés jobb megértéséhez, tisztázásához. Mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy kutatási eredményeit szélesebb körben is megismertesse. Gyakran jelentek meg írásai napi- és hetilapokban, sűrűn hallhattuk őt a rádióban, sokat szerepelt a televízióban is, számtalan előadást tartott tanári továbbképzéseken, nyári akadémiákon, TIT-rendezvényeken szerte az országban. Nagy visszhangot váltott ki a Mindentudás Egyetemén tartott 2003-as előadása, illetve a XX. Századunk című sorozatban Hanák Gábornak adott interjúja. Két hónappal halála előtt, már nagy betegen adta utolsó interjúját. Életének eseménytörténeti felidézéséhez hozzátartoznak díjai, kitüntetései, elismerései, amelyek közül a Széchenyi-díjra volt a legbüszkébb, de kiemelkedik ezek közül Akadémiai Díja, a Hazám-díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal. Pécs városa és Budapest XIII. kerülete díszpolgárává választotta. Tudományos érdeklődése az európai és magyar történelem 20. századi kérdéseire, elsősorban a két világháború közötti időszakra irányult. Publikációi az 1960-as évektől jelentek meg, elsőként az 1924. évi magyar államkölcsön megszerzéséről szóló könyve. Ormos Mária az átlagosnál jóval termékenyebb kutató volt, publikációinak száma jócskán meghaladja a háromszázat, monográfiáinak újrakiadását nem számolva, huszonnyolc könyve jelent meg. Kandidátusi fokozatát Franciaország és a keleti biztonság című munkájával szerezte meg. Memoárjában ironikusan jegyzi meg, hogy „a kötetet senki sem vette észre,
