Századok – 2020

2020 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - IN MEMORIAM - Ormos Mária (1930–2019) (A. Sajti Enikő)

443 IN MEMORIAM ORMOS MÁRIA (1930–2019) pécsi egyetem és a bölcsészkar átszervezését, modernizálását, és a korábbinál jóval szélesebbre tárta a kapukat a külföldi egyetemek, szakmai körök, kuta­tóintézetek előtt. Vezetésével jött létre Pécsett a Magyarország és Európa a 19–20. században című Történész Doktori Program, évekig vezette az egyetem Doktori Bizottságát. Iskolateremtő tevékenysége ennek keretei között bontakozott ki igazán. A legte­hetségesebb doktoranduszokat bevonta az oktatásba, írásaikat pedig megjelentet­hették az általa kezdeményezett Kutatási Füzetek ben. Tanítványai között számos határon túli magyar is volt, Újvidéktől Kolozsváron át Pozsonyig, de francia diá­kok mellett akadt Afrikából, sőt Japánból származó hallgatója is. Pályájának egy időben részét képezte az országos politikai életben való sze­repvállalás is – rövid ideig országgyűlési képviselő, illetve az MSZMP Központi Bizottságának a tagja volt. Berend T. Iván és mások mellett ő is tagja volt annak a Pozsgai Imre vezette bizottságnak, amely 1989-ben 1956-ot ellenforradalom helyett népfelkelésnek minősítette, hozzájárulva az államszocializmus eróziójá­hoz, majd bukásához. S bár a rendszerváltás után politikai funkciót nem vál­lalt, interjúiban, publicisztikai írásaiban megőrizte a társadalmi kérdések iránti érdeklődését, és történelmi érvekkel járult hozzá egy-egy közéleti kérdés jobb megértéséhez, tisztázásához. Mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy kutatási eredményeit szélesebb körben is megismertesse. Gyakran jelentek meg írásai napi- és hetilapokban, sű­rűn hallhattuk őt a rádióban, sokat szerepelt a televízióban is, számtalan előadást tartott tanári továbbképzéseken, nyári akadémiákon, TIT-rendezvényeken szer­te az országban. Nagy visszhangot váltott ki a Mindentudás Egyetemén tartott 2003-as előadása, illetve a XX. Századunk című sorozatban Hanák Gábornak adott interjúja. Két hónappal halála előtt, már nagy betegen adta utolsó interjúját. Életének eseménytörténeti felidézéséhez hozzátartoznak díjai, kitüntetései, elis­merései, amelyek közül a Széchenyi-díjra volt a legbüszkébb, de kiemelkedik ezek közül Akadémiai Díja, a Hazám-díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend középke­resztje a csillaggal. Pécs városa és Budapest XIII. kerülete díszpolgárává választotta. Tudományos érdeklődése az európai és magyar történelem 20. századi kér­déseire, elsősorban a két világháború közötti időszakra irányult. Publikációi az 1960-as évektől jelentek meg, elsőként az 1924. évi magyar államkölcsön meg­szerzéséről szóló könyve. Ormos Mária az átlagosnál jóval termékenyebb kuta­tó volt, publikációinak száma jócskán meghaladja a háromszázat, monográfiá­inak újrakiadását nem számolva, huszonnyolc könyve jelent meg. Kandidátusi fokozatát Franciaország és a keleti biztonság című munkájával szerezte meg. Memoárjában ironikusan jegyzi meg, hogy „a kötetet senki sem vette észre,

Next

/
Thumbnails
Contents