Századok – 2020

2020 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Juhász Balázs: A „Badoglio-terv” és utóélete az első világháború utáni olasz külpolitikában

A „BADOGLIO-TERV” ÉS UTÓÉLETE AZ ELSő VILÁGHÁBORÚ UTÁNI OLASZ KÜLPOLITIKÁBAN 436 leggazdagabb falvak és az összes vagyon elorzásával próbálkozó olaszok (a veze­tők propagandája) túlzó igényeivel szembeni összefogás szükségessége képezi az egyedüli féket. Az előbbi osztályokon eluralkodó kiúttalanság érzésének növelését; a fajokkal, a vallással és az érdekekkel kapcsolatos látásmódok elkerülhetetlen különbözősé­gének elmélyítését; az egységes vagy szövetségi állam helyett az önálló államiság felsőbbrendűségének bebizonyítását; a véleményüket elhallgatók lépre csalását kívánom elérni úgy, hogy felhasználok minden eszközt és mindenhova bejutok. Szerbia Az a szilárd meggyőződésem, hogy a szerb vezető réteg még nem döbbent rá arra a pozitív57 tényre, miszerint, amennyiben ma Horvátország – francia nyomásra – igent mond a szerb irányításra az egységmozgalmon belül, úgy a horvátok ezt csak egy kényszerű lépésként fogják felfogni, hogy utána ők állhassanak a teljes délszláv mozgalom élére. A rá váró jelentős fejlődés gondolatától elvakított Szerbia Horvátország öntu­datlan eszköze lesz majd, amely a Szerbiával szembeni saját intellektuális felsőbb­rendűsége tudatában minden rendelkezésre álló erővel magába kívánja majd ol­vasztani azt. A szerb vezetőkben tudatosítani a horvát viselkedés visszásságát, amely, meg­lehet, még mindig a letűnt birodalomnak egy nagy szövetséggé való átalakítása reményéről le nem mondó osztrák vezető körök eszköze; a szerbekben megtartani a horvátokkal szembeni ösztönös belső ellenérzést; emlékeztetni őket, micsoda szörnyűséges tortúráknak vetették őket alá évtizedeken át a horvátok – Ausztria öntudatlan eszközeiként, de az ő szörnyű ellenségükként –, mindez növelheti az eltávolodást, akkor is, ha nem ez a vezetők szándéka. Horvátország Nem túl régen még az a felvetés dominált, hogy Jugoszlávia helyett célszerűbb lenne létrehozni egy nagy Horvátországot. A nagy Horvátországnak az Osztrák Birodalomhoz kellett volna tartoznia. Habár a birodalom összeomlása részben igazolja a horvátok Jugoszláviával szembeni hirtelen elköteleződését, amelynek jegyében Szerbiára bízták a moz­galom irányítását, viszont ez nem természetes: a kényszerítés mögött vagy más, fejlettebb nemzetek aknamunkájának kellett állnia, már csak azért is, mert a 57 Nem sikerült értelmezni, miért lett volna pozitív az a tény, amit a szerző elemzése sugallt.

Next

/
Thumbnails
Contents