Századok – 2020
2020 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: A csehek ábrázolása a magyarországi élclapokban a 19. század második felében
A CSEHEK ÁBRÁZOLÁSA A MAGYARORSZÁGI ÉLCLAPOKBAN A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN 408 mert o modjorok megesznek o »cseh-pimoszt«, o pimosz csehek is meg okorják enni o modjort.” 34 Hasonlóképpen speciálisan a magyar kultúrához köthetők azok a szövegek, amelyeknek az alapötletét magyar szólás adta. Ezek szerint valamelyik nemzet, a csehek, a magyarok vagy az osztrák-németek „csehül vannak”, azaz valamiben nem állnak jól, rossz a viszony, avagy rossz a helyzet, amire a szólás vonatkozik. 35 Erre a szövegtípusra számtalan példát találhatunk a korpuszban, amelyek mindegyike valamilyen aktuálpolitikai kérdéshez kapcsolódik. Ez a humoreszköz az 1860-as és 1870-es években ritkábban fordult elő, de népszerűsége az 1890-es években már töretlen.36 Az 1897-es kvótatárgyalásokról szóló röpirat kapcsán egy évvel később azt olvashatjuk például, hogy „Láng Lajos hires kvóta-röpiratát leforditották cseh nyelvre. Helyes! Legalább ebből megtudják a csehek, hogy mi is csehül állunk.”37 A Borsszem Jankó szövege sugallja, hogy a cseheknek nem kellene Magyarország előnyösebb státuszával kampányolni Ausztriában, mert a gazdasági kiegyezés és Magyarország helyzete nem annyira jó, mint ők hirdetik, mint ami miatt irigykednek. Más alkalommal, néhány hónappal a nyelvrendeletek kihirdetése után – rámutatva arra, hogy a németeket megítélésük szerint az új nyelvrendeletek hátrányosan érintenék – a szerző megállapítja: „Badeni a németekkel csehül jár el.”38 A magyar parlament vagy a magyar kormány több szöveg szerint is „csehül van”, azaz állapota – például az ellenzéki obstrukció miatt – tarthatatlan.39 A Borsszem Jankó óhaja szerint azonban „az összes szláv dolga csehül legyen”,40 azaz nem kíván a szlávoknak és a szláv egységnek fényes jövőt. A rosszindulatú kérés ugyancsak Visszárion Visszárionovics Komarov prágai beszéde kapcsán merült fel az élclapban, aki németellenes szónoklatot tartott a Palacký-ünnepségek keretein belül 1898-ban Prágában. Komarov már a megjelenésével is a szláv egységet kívánta szimbolizálni: Szentpétervár képviselőjeként szerb tábornoki egyenruhában utazott Prágába. 41 34 Borsszem Jankó, 1891. április 26. 2. 35 A Zsigmond király (14–15. század) korából származó szólás eredete a szólásmagyarázatok szerint: „mert a cseh nem a legboldogabb nemzet, többnyire másra szorul; innen a sok kivándorlás s idegenkenyérkedés”. Szemerkényi Ágnes: Szólások és közmondások. Bp. 2009. 225. 36 Például Az Üstökös, 1861. január 19. 24. 37 Borsszem Jankó, 1898. június 5. 5. A vicc a következő röpiratra vonatkozik: Láng Lajos: Javaslat a quóta megállapítására. Bp. 1897. 38 Borsszem Jankó, 1897. augusztus 1. 7. 39 Borsszem Jankó, 1897. május 30. 11.; Az Üstökös, 1867. február 16. 50. 40 Borsszem Jankó, 1898. július 3. 12. 41 Rátz Kálmán: A pánszlávizmus története. Bp. 2000. 215. Prágában Komarov kilátásba helyezte, hogy pánszláv kongresszust fognak tartani 1900-ban. Neue Freie Presse, 1898. július 1. 4.
