Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Borbély Zoltán: Nemesi stratégiák és társadalmi mobilitás Felső-Magyarországon a 17. század első felében
36 NEMESI STRATÉGIÁK ÉS TÁRSADALMI MOBILITÁS FELSŐ-MAGYARORSZÁGON nyomon követése, amellyel megpróbáltak alkalmazkodni a 17. századra gyökeresen megváltozott közeghez. A Drugethek a Mohács utáni kaotikus időszakot, majd a Habsburg hatalom megszilárdulásának időszakát az országos politikától visszavonultan, családi konfliktusokba merülve élték át.43 Birtokállományuk ugyan országos viszony latban is a legnagyobbak közé tartozott, viszont Ung és Zemplén vármegyék északi, periférikus részeire terjedt ki.44 Ezért a 17. század folyamán a család elsősorban a déli irányú terjeszkedésre koncentrált. Ebben az első fontos lépést Homonnai Drugeth György tette meg, aki 1610-től egyedüli örököse volt a család teljes birtokállományának.45 Nádasdy Ferenc és Báthory Erzsébet kiseb bik lánya, Katalin feleségül vételével több szempontból is előnyös házasságot sikerült kötnie. Az igen jól átgondolt párválasztással egyrészt egy fontos szállal bővült az a háló, amely a Homonnai Drugetheket a magyar arisztokrácia legbefolyásosabb családjaival kötötte össze, másrészt pedig felesége révén sikerült hozzájutnia a zempléni és abaúji Báthory-birtokok egy jelentős részéhez, amelyet hegyaljai szőlőkkel igyekezett gyarapítani. 46 Györgyhöz köthetjük a családi stratégia átformálását az addigi református erdélyi orientációról – amelynek elsősorban unokabátyja, Bálint az emblematikus figurája – a bécsi udvar irányába elkötelezett katolikus irányvonal felé.47 Igen nagymértékben ennek köszönheti a pohárnokmesteri, majd 1618-tól az országbírói méltóság elnyerését. 48 Ez a végletekig lojális magatartás a választott felekezetet és a magyar királyt illetően, amely az ország nyugati részén vagy az osztrák és cseh területeken a legtöbb esetben előrelépést eredményezett, Felső-Magyarországon éppen ellenkező következményekkel járt. Az erdélyi fejedelmek sikeres hadjárata folytán 43 Borbély Zoltán: A Homonnai Drugethek Felső-Magyarországon a 17. század első évtizedeiben. Doktori (PhD) értekezés. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. 2015. 79–88. 44 MNL OL E 156 Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archivuma, Összeírások, Urbaria et conscriptiones (a továbbiakban: E 156) Fasc. 31. No. 4. „Urbarium Homonense 1631”. Az 1631-ben készült urbárium töredékesen fennmaradt állapotában is 242 oldalon keresztül sorolja a Homonnai uradalomhoz tartozó javakat, összesen 103 településen. 45 Borbély Zoltán: Egy konvertita főúr Felső-Magyarországon: Homonnai Drugeth György. In: Reka tolizáció, ellenreformáció és katolikus megújulás Magyarországon. Szerk. Kónya Péter. Prešov 2013. 370–388. 46 A család birtokállományáról és Homonnai Drugeth (III.) György szerzeményeiről részletesebben lásd Borbély Z . : A Homonnai Drugethek i. m. 153–158. 47 Ennek egyik legjobban megragadható aspektusa a Bethlen Gábor elleni szervezkedésben játszott szerepe, lásd Borbély Zoltán: A Homonnai Drugeth György vezette Bethlen-ellenes mozgalom nemzetközi hátteréhez. In: Bethlen Erdélye, Erdély Bethlene. A Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulóján rendezett konferencia tanulmányai. Szerk. Dáné Veronka et al. Kolozsvár 2014. 295–309. 48 https://bit.ly/356Qn9g (letöltés 2019. dec. 6.)
