Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Joó András: A „nemzet aranya”. A „Kállay Alap” története – tények és kérdőjelek
A „NEMZET ARANYA” 350 januárjában Nicky (aki imént említett levelét kétszer küldte el, mert nem volt biztos benne, hogy az a címzetthez eljutott-e) ismét üzent – Kállayra név szerint is hivatkozva. Ezúttal már a németországi Weilheimből (a volt kormányzó akkori tartózkodási helyéről) küldte sorait, megélhetési célokra folyósítható összegekről érdeklődve, főképp apja és családja részére Bakách-Bessenyeynél, egyértelműen az úgynevezett „Horthy-alap” felhasználhatóságában bízva.84 Felettébb kétséges azonban, hogy Kállay – mint ekkor ifj. Horthy írta – a „Kormányzó és családja” titulussal illette volna az Alapot valaha is. Utóbb, 1946 őszén, Nicky személyesen kereste fel Kállayt Capri szigetén, hogy ott szülei „végleges elhelyezése” tárgyában értekezzenek egymással. Sajnos Kállay ezzel kapcsolatos, helyenként virágnyelven fogalmazott levele csupán sejteti, hogy az Alapról is szó volt ekkor, de a levél más – az Alapot érintő – iratok társaságában Bakách-Bessenyey hagyatékának ide vonatkozó dossziéjában található meg. Ifj. Horthyval azt közölte Kállay, hogy „ezekben a dolgokban” kizárólag ő disponál. 85 A kormányzó fia említett, 1946. januári (második) érdeklődésére azt a választ kapta még Bakách-Bessenyeytől, hogy a Kállay által adott „felvilágosítás nem felel meg azoknak az instrukcióknak”, melyeket 1944-ben az alapkezelőkkel közölt, így egyedül tájékoztatást sem adhat. Az elutasítás dacára, így folytatta: „még ma azonban elő fogom terjeszteni az ügyet tengeren túli barátainknak, akiknek állásfoglalása nélkül technikailag sem volna módomban semmit elintézni”. Ezzel elég egyértelműen az amerikaiakra, illetőleg a velük együttműködő, az USÁ-ban tartózkodó prominens magyarokra utalt, és arra, hogy nélkülük gyakorlatilag semmi nem történhetett már az Alap ügyében (ami természetesen akár kifogás is lehetett). A postafordultával érkező válaszból kiviláglik azonban az is, hogy a Kállayval történt részletes és személyes megbeszélések hiányában nem kívántak az alapkezelők intézkedni Horthyék tekintetében. 86 Az Alap maradékának átadásához vezető út Kállay, bár rendelkezési jogot kívánt biztosítani a maga részére, hatást alig gyakorolhatott az Alappal kapcsolatos ügyekre 1945 folyamán. Az alapkezelők (tudniillik a megmaradtak) később mégis ragaszkodtak ahhoz, hogy az ő jóváhagyásával juttassák el a megoldásig az Alap maradékának ügyét, mégpedig az új magyar rezsimmel egyetértésben. 84 Ifj. Horthy Miklós Bakách-Bessenyey Györgyhöz, 1945. szept. 11. és 1946. jan. 11. MNL OL X 10636 53672. tekercs; Hosszabb idézetekkel az utóbbi levélből, illetve összefüggésekre az alábbiakkal lásd Szilágyi J. M. – Sáringer J.: Ifj. Horthy i. m. 141–145. 85 Kállay Miklós Bakách-Bessenyey Györgyhöz, 1946. nov. 8. MNL OL P 2066 2. doboz 28. dosszié 18. 86 Bakách-Bessenyei György ifj. Horthy Miklóshoz, 1946. jan. 19. MNL OL X 10636 53672. tekercs
