Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Joó András: A „nemzet aranya”. A „Kállay Alap” története – tények és kérdőjelek
A „NEMZET ARANYA” 342 évek elején Kornfeld Móric báró és a később a Gestapo fogságában meggyilkolt Balogh József60 állították Radvánszkyt az általuk alapított „Klasszikus Műveltség Barátainak Egyesülete” élére, amely feltehetően más tevékenységet is folytatott, mint ami a neve által sejthető.61 Baloghnak kiterjedt angolszász kapcsolatai voltak, így például Tylerrel vagy később (a háború során) már titkosszolgálati szerepben, Lisszabonban működő magyar–amerikai professzorral, Deák Ferenccel (Francis Deak). Baloghnak Deákhoz 1940 decemberében intézett levele szerint Radvánszky New Yorkba indult akkoriban, s onnan visszatérve „bizalmas” leveleket is hozhatott magával; s szintén ez a dokumentum említi Tyler nevét is.62 Ekkor már zajlottak az Eckhardt Tibor külföldre (USA) távozásával kapcsolatos előkészületek. Korábban, az 1940-es esztendő során – az itt tárgyalt ügyhöz hasonlóan – egy esetlegesen felállítandó emigráns kormány vagy a külföldre kényszerülő magyar államfő számára hoztak létre elkülönített pénzalapot az Egyesült Államokban (Teleki-Pelényi-terv), amelynek műveleteiben Radvánszkynak minden bizony nyal szintén szerep jutott. (E terv megvalósítását azonban végül leállították.) Radvánszky 1940 végén és a következő év elején New Yorkban és Washingtonban időzött. Deák eközben feltehetően többször is beszélt telefonon Eckhardttal, majd utóbb Radvánszkyn keresztül küldött bizalmas közléseket Budapestre. Telekinek a külföldi pénzalap létrehozására irányuló, Pelényi János akkori washingtoni követ útján kezdeményezett lépéseinél – a személyekre vonatkozó részletek közlésekor – kiemelt hangsúllyal került szóba Tyler neve. A még tavasszal megteremtett pénzalapra ugyanis előzetes rendelkezési jogot nyert, mint „Hazánk barátja”, amennyiben a két magyar rendelkező (így az erre kiválasztottak között például Barcza György) nem tudtak volna Pelényivel együtt intézkedni. 63 Eckhardt Amerikában, 1942 tavaszától együttműködött az amerikai hadügyminisztérium Különleges Hírszerző Osztályával (War Department), pontosabban az annak irányítása alatt létrejött titkosszolgálati szervezettel. A „Pocsolya” (POND) 60 Balogh József (Gödöllő, 1893. jún. 12. – Bp., 1944. ápr. 2.) irodalomtörténész, klasszika-filológus. A Society of the Hungarian Quarterly főtitkára (1935–1944). A német megszállást követően bujkált, de elfogták. 61 Hafner Zoltán: Beszélgetés Hubay Miklóssal Balogh Józsefről. In: „Nem sűlyed az emberiség!” Al bum amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Szerk. Jankovics József et al. Bp. 2007. 935.; Gogolák Lajos: Romemlékek II. Közzéteszi Nóvé Béla. Holmi 13. (2001) 500., 505., 510., 513. 62 Balogh József Deák Ferencnek, 1940. dec. 9. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban: OSZK Kt) Fond 1/1676, Balogh József irathagyatéka, és egy 3135. sz. alatt található levélfogalmazvány (utalással Baranyaira) Tylerhez, 1940. szept. 23.; Borbándi Gyula: A Teleki–Pelényi terv nyugati magyar ellenkormány létesítésére. Új Látóhatár 17. (1966) 2. sz. 155–170. 63 Nyári Gábor: A Sándor palotától a ravatalig. Teleki Pál második miniszterelnöksége 1939–1941. Bp.–Piliscsaba 2015. 75., 83.; Balogh József Deák Ferencnek, 1940. dec. 30., Deák Ferenc Balogh Józsefnek, 1941. jan. 3. és 1941. febr. 10. OSZK Kt Fond 1/6387–6388., 6392.; Teleki Pál Pelényi Jánosnak, 1940. márc. 17. Borbándi Gy.: A Teleki–Pelényi terv i. m. 163.
