Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Joó András: A „nemzet aranya”. A „Kállay Alap” története – tények és kérdőjelek
JOÓ ANDRÁS 341 Kállay megfelelően tájékozott volt a svájci színtéren tevékenykedő amerikaiak Wettsteinnel kapcsolatos álláspontjáról. Üzenetei eljutottak Royall Tylerhez57 és Allen Dulleshez is.58 Korábban az ő igényeik szerint történt meg a követváltás a berni poszton. Wettstein nem élvezte Tyler bizalmát. A svájci amerikai-magyar kapcsolattartás e kulcsfigurája minden bizonnyal egy még budapesti működése során megismert személyi kör tagjai révén, illetőleg a tőlük beszerezhető információk alapján kívánta kialakítani a titkos együttműködés személyi kereteit. Ebben a Nemzeti Bank korábbi elnöke, Baranyai Lipót előkészítő lépései, valamint Radvánszky közreműködése jelentették a központi elemet. Tylerék svájci működéséről Wettstein tudott, és azt is sejtette, hogy mellőzésével komolyabb manőverek folynak, ezekbe azonban nem kívánt beleavatkozni, sőt fedezésükre is hajlandónak mutatkozott, miközben rámutatott a német hírszolgálatok eredményes felderítő tevékenységére, amely erre a kérdésre is kiterjedt. Wettstein – miként alapkezelő társai fogalmaztak – „alappal vagy alaptalanul”, mégis „persona non grata” maradt az amerikaiak szemében, s ezen aligha lehetett volna változtatni.59 A formális diplomáciai posztot betöltő személy korrekt magatartása valójában nem is számított igazán, sokkal inkább az volt lényeges ebben a helyzetben, hogy illeszkedett-e abba a már évekkel korábban kialakult informális közegbe, amelyet az amerikaiak a bizalmukkal tüntettek ki és céljaik szempontjából megfelelőnek ítéltek. „Hüvelyk Matyi” és a Teleki–Pelényi-terv Radvánszky Antal felvidéki evangélikus arisztokrata család tagja volt. Az angolbarát és németellenes körökben feltétlen megbízhatóságnak örvendett. Rendszeres vendége volt a Kornfeld család (Kornfeld Móric) szalonjának, ahol többnyire a becenevén szólították, Tome Pouce-nak vagy Tompusznak (azaz franciául Hüvelyk Matyinak, baráti, élcelődő közvetlenséggel utalva alacsony termetére). Tompusz bizalmas munkatársa volt Baranyai Lipótnak a Nemzeti Bank elnökének, pénzügyi munkája mellett pedig a klasszika-filológia szerelmese maradt. Az 1940-es 57 Tyler Royall (Quincy, 1884. máj. 2. – Párizs, 1953. febr. 3.) 1924 és 1929 között a Népszövetség Magyarországra rendelt pénzügyi biztosa, Jeremiah Smith Jr. mellett működött, utóbb 1938-ig a Magyar Nemzeti Bank tanácsadója. Magyarul is beszélt. Részt vett a hidegháborús amerikai propaganda-tevékenységében, szoros kapcsolatot ápolt a magyar emigrációval. 58 Borhi László: Nagyhatalmi érdekek hálójában. Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata a második világháborútól a rendszerváltásig. Bp. 2015. 67–69.; Lásd a következő dokumentumkötet magyar vonatkozású részeit is: From Hitler’s Doorstep. The Wartime Intelligence Reports of Allen Dulles 1942–1945. Ed. Neal H. Petersen. Pennsylvania 2008. 59 A Wettstein János ny. követtel a pénzügyi alapra vonatkozó 1944. márc. 23.–1944. júl. 1. között folytatott megbeszélések, illetve levélváltások anyaga. MNL OL P 2066 2. doboz 28. dosszié 56. lap.; Wettstein János Kállay Miklóshoz, 1954. október. KGY; Wettstein János Ghyczy Jenőhöz 20/főn. 943. sz. gépelt levele, 1943. febr. 22. WJH.
