Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
A KISEGÍTő HONVÉD KARHATALOM ÉS AZ ELLENÁLLÁS BUDAPESTEN, 1944–1945 314 lelkész adta meg a végtisztességet az ostrom alatt, aki nemcsak a Református Élet felelős szerkesztőjeként, de hamis iratok terjesztőjeként is a munkatársa volt. 208 Stollár Béla és társai nagy árat fizettek érte, de elérték céljukat: a nyilasok csak olyan alkatrészeket vittek el a nyomdából, amiből volt tartalék.209 „Az más kérdés, hogy a korábban felszabaduló Athenaeum nyomdát a szovjet műszaki erők el tudták látni árammal és így ott kezdődött el a felszabadult nyomdai tevékenység”210 – tette hozzá keserűen az egyik ellenálló. Ráadásul, mint láthattuk, a hírszerző KISKA-tagok aktivitása nem csak saját vesztüknek lett okozója. „Vajon jobban tette volna Stollár Béla, ha csak szép csendesen iratokat hamisít, üldözötteket rejteget az otthonában? Vagy emberi és hazafiúi kötelességét teljesítette, amikor előkészítette a szomszédos lapkiadó vállalat fegyveres megrohanását, hogy ott kinyomtathassák Budapest első demokratikus, a szovjet hadseregtől független újságját?”211 – tette fel a (megválaszolatlanul hagyott) kérdést Deák István történész, akinek húga Stollár jegyese volt.212 Ebben az esetben azonban kár a moralizálásért: a nyilasok a kisegítő karhatalmisták ellenük irányuló „merényletei” és „szabotázsakciói” miatt csaptak le a Klotild utcában, nem a távlatos nyomdatervek miatt. 213 A „Radó–Magyari-csoport” A belváros szívében más ellenállási csoportok is működtek. Lecsapott itt például a kommunista irányítású Marót-csoport, amelynek tagjai a Kossuth utcai nyilas könyvesboltban robbantottak december közepén.214 Hogy a nyilasok megtámadása nem volt elszigetelt eset, azt jelzi az is, hogy az V. kerületi nyilas „védelmi vezető”, Kaesmann Baritz István – meglehetősen különös, kései vallomása szerint – a könyvesbolti robbantás után munkaszolgálatosokat akasztatott az üzlet kirakatába. A nyakukba helyezett egyik táblán az szerepelt, hogy „V. 208 Pintér István: Hogy mindenki boldog legyen. Stollár Béla és hős társai emlékére. Népszabadság, 1964. december 23. 4. 209 Más források szerint Koroknay István zászlós, a Pesti Hírlap képszerkesztője és Homoki Nagy István – mindketten a 6. vkf. osztály munkatársai voltak – Szombathelyre szállíttatták a nyomdagépeket. ÁBTL 3.1.2. -M27843/2. „Varga Sándor” és Önéletrajz. 1953. jan. 5. ÁBTL 3.1.5. – O-9506 Koroknay István. 210 Dr. Faragó György visszaemlékezése ellenálló tevékenységére.1982. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 450. 211 Lőcsei Gabriella: Keserű lecke. Beszélgetés Deák Istvánnal Európa próbatételéről. Élet és Tudomány 71. (2016) 215. 212 Deák I.: Európa próbatétele i. m. 11. 213 A mártírhalált halt Stollár Béla feljelentői a népbíróság előtt. Világosság, 1945. július 3. 5. 214 Janikovszky Béla visszaemlékezése a Gömbös-szobor és a Városi Színház felrobbantására. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 15.
