Századok – 2020

2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945

BARTHA ÁKOS 295 a németek ejtőernyős utánpótlását. 73 A frontvonal közelében nagyobb szabású robbantásos merényleteket is végre tudtak hajtani, főleg Zsabka régi barátai, köz­tük Gödér Pál jóvoltából, aki rongyos gárdista diverzáns kiképzését immáron igazi városi gerillaharcban is kipróbálhatta.74 Emellett a zuglóiaknak is megvolt a maguk „futballkapcsolata”, akik a mai Szabadság híd megmentésére szövetkez­tek 1944–1945 telén. A Zsabkával régi barátságot ápoló Tóth „Potya” Istvánt, a Ferencváros legendáját és az Újpest első csapatát 1943–1944-ben trenírozó Kertész Gézát azonban december elején letartóztatták, majd két hónappal ké­sőbb a németek kivégezték. 75 Ekkor már a XIV/2 KISKA sem működött. 1945. január 7-e reggel a Reiner Gottstein vezette budapesti KdS (Kommandeur der Sicherheitspolizei und des Sicherheitsdienstes) és a nyilas Nemzeti Számonkérés Szervezetének emberei lep­ték el az alakulat új, Garai téri bázisát.76 Bár erre (is) több forgatókönyv létezik, 77 a lebukás közvetlen előzménye alighanem Braun Éva és a Zsabka csoportjába be­épült Vörös Brigád letartóztatása lehetett. Ez a kommunistaszimpatizáns csoport a színházi élet kevéssé ismert figuráiból verbuválódott. Történetük annak ellenére volt kedvelt témája az 1989 előtti zsurnalisztikának és szépirodalomnak,78 hogy a nyilas uralom alatt előállított – fényképes, sarló-kalapácsos, körbélyegzős – iga­zolványaik finoman fogalmazva sem segítették a konspirációt.79 A csoport tagjai azért készítették ezeket a veszélyes dokumentumokat, hogy a Vörös Hadsereg 73 Bakos Sámuel visszaemlékezése. A Vörös Brigádra és a XIV/2 Kiska szd.-ra vonatkozó iratok. 1944–1949. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 34. Zsabka a legmegbízhatóbb, már 1939-ben kipróbált embereiből néhányfős „titkos figyelő és romboló csoportot” hozott létre. Éjszaka ők hajtották végre ezeket az akciókat. A Bp-i M. kir. XIV-2 ellenállási Kiska alakulat századnaplója, 13. ÁBTL 4.1. A-747. 74 Gödér szintén részese volt a rongyosok 1939-es lengyelországi akciójának. Antoniewicz, R. J.: A sza­badságért lengyel földön i. m. 1347. 1945 után a Rongyos Gárda által elkövetett felvidéki gyilkossá­gokért, illetve rendszerellenes szervezkedésért néhány társával perbe fogták és halálra ítélték. Világ, 1949. március 31. 3. 75 Képes Sport, 1985. február 5. 13–14. Mindketten az 1944 novemberében Budapestre érkező Ko­vács Pál amerikai főhadnagy (OSS) „Dallam csoportjához” kapcsolódtak. Toth Istvan (Potya) & Cso­portja. National Archives and Records Administration. Record Group 498. Case Files of Hungarian Helpers, 1945–1947. 76 Ungváry Krisztián: Hősök? A budapesti csata német katonai elitje. Bp. 2019. 103. 77 Más forrás szerint a Szelepcsényi László menekülése után kerületvezetőnek kinevezett Kröszl Vil­mos árulta be Zsabkát a Gestapónál. Bartha Á. – Pócs N. – Szécsényi A.: Egy hosszan „ébredő” túlélőmű ­vész i. m. 255–256. További elképzelésekhez lásd PRO jegyzőkönyv. 1945. márc. 10. és 1945. ápr. 14. A Vörös Brigádra és a XIV/2 Kiska szd.-ra vonatkozó iratok. 1944-1949. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 51. 78 Horváth Zs.: Napkelte előtt i. m.; Vadász Ferenc: Harcunk a magyar pokollal. Bp. 1961. 226–286. A Vadász Ferenc munkájában alaposan körbeírt Zsabkát ezekben a munkákban nem nevezik nevén. 79 Varga Ernő, Koós József Géza, dr. Kós Árpád és Kovács Mihály igazolványa megtalálható: A Vörös Brigádra és a XIV/2 Kiska szd.-ra vonatkozó iratok. 1944–1949. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/ Magyarország, 51.

Next

/
Thumbnails
Contents